A kancelláriát azért kerestük meg újra, mert továbbra is akadnak megválaszolatlan kérdések és különös egybeesések a hét elején kirobbant közmunkástoborzás ügyében. Például miközben a Miniszterelnökség a járási hivatalok tévedésével magyarázta, hogy – jókora vitát szítva – kötelezővé tették a közfoglalkoztatottak számára a részvételt a honvédségi toborzáson, az nehezen magyarázható egybeesésnek tűnik, hogy több településen, Csornán, Gödöllőn és Várpalotán is ugyanúgy értelmezték rosszul a jogszabályokat.

Ez pedig még akkor is feltűnő, ha a hivatalok más-más stílusban fogalmazták meg a közfoglalkoztatottaknak küldött levélben a kötelező részvételt.

A legsarkosabban a csornai járási hivatalnál fogalmaztak, hiszen ott – pontos jogszabályhelyekre hivatkozva – mindjárt a lehetséges szankciókra is utaltak. Gödöllőn szintén szigorúak voltak. „Amennyiben álláskeresőként nyilvántartott vagy közfoglalkoztatásban dolgozik jelenleg, és a jogszabályokban foglalt együttműködési kötelezettségét nem teljesíti" – írták –, törlik a nyilvántartásból, s megvonják a foglalkoztatást helyettesítő támogatást is.

Várpalotán udvariasan, de egyértelműen jelezték, hogy nemigen mérlegelhet az a közfoglalkoztatott, akit meghívtak a Magyar Honvédség előadására: „Vállalt együttműködési kötelezettsége alapján kérem, szíveskedjen megjelenni a toborzáson."

Tehát rendszerszintű problémáról lehetett szó, mert igen valószínű, hogy a járási hivatalok foglalkoztatási osztályai a toborzási akció­ról nem vagy csak hiányos tájékoztatást kaptak. Emiatt emberek sorát rio­gatták feleslegesen, hiszen abban a hiszemben lehettek, hogy kötelező katonának állniuk. A Miniszterelnökség a bocsánatkéréssel letudta a dolgot.