A héten Debrecenben tartotta plenáris ülését a Nemzetközi Holokauszt Emlékezési Szövetség (IHRA), és a tanácskozáson kedvezően értékelték a szervezet magyar elnökségének munkáját - mondta Takács Szabolcs, a Miniszterelnökség európai uniós ügyekért felelős államtitkára, az IHRA soros elnöke az eseményt követően az MTI-nek.

 

Az államtitkár emlékeztetett: Magyarország 2016 márciusáig tölti be az IHRA elnöki tisztét. A magyar elnökség júniusi első, budapesti plenáris ülését követően, november 2-5. között megrendezte a második plenáris ülést, ezúttal Debrecenben, és az eseményen ismételten 31 tagállam és 10 megfigyelő ország több mint 200 delegáltja vett részt. A tanácskozást Debrecen városa és a helyi zsidó közösség segítségével szervezték.

 

Takács Szabolcs kifejtette: az IHRA alapításának idei tizenötödik évfordulója kapcsán döntés született arról, hogy a szervezet tevékenységét értékelni kell. A plenáris ülés és a magyar elnökség értékeléséről folyamatosan kapnak visszajelzéseket a külföldi és magyar partnerektől, és ezek mind elismerték a magyar elnökség konstruktív, feladatorientált jellegét és a programok sikerét, valamint a magyarországi zsidó közösségekkel kialakított jó együttműködést, folyamatos párbeszédet, továbbá a kormány antiszemitizmus elleni küzdelmét - hangsúlyozta. Közölte: az elnökség ideje alatt több mint száz kulturális és szakmai rendezvényt szerveznek világszerte.

 

Az államtitkár ugyanakkor arról is beszélt, hogy az ülésen aggály fogalmazódott meg Hóman Bálint Székesfehérvárra tervezett szobrának felállítása miatt. Az amerikai, a német, a brit és az izraeli delegáció nyilatkozott ezzel kapcsolatban és már korábban kifejezte aggodalmát a székesfehérvári önkormányzatnak is - mondta.

 

Kiemelte: „Hóman Bálint ellentmondásos történelmi személyiség”, mindemellett az ülésen résztvevő 31 delegáció közül más nem vetette fel ezt az ügyet. Azt mindenesetre az amerikai delegáció is értékelte, hogy a kormány három minisztere, Lázár János, Balog Zoltán és Trócsányi László korábban úgy nyilatkozott, hogy nem támogatnák a szobor felállítását - közölte.

 

Takács Szabolcs elmondta: mivel ez nem csak magyar ügy, hiszen Európa több városában vannak olyan közterek, közintézmények, amelyek történelmileg ellentmondásos emberekről vannak elnevezve, a magyar elnökség kezdeményezte, hogy az IHRA szakértői készítsenek egy tanulmányt erről a kérdésről.

 

Az államtitkár arra is kitért, hogy a tervezett új európai adatvédelmi rendelet (GDPR) korlátozhatja a levéltárakban Európa-szerte a holokauszt kutatását, és a magyar elnökség több diplomáciai lépést tett és tesz a jövőben is ebben az ügyben. Az erőfeszítések eredményeként az Európai Parlament elé az Európai Tanács egy olyan szövegtervezetet terjeszt, amelyben kellő garanciát kapnak az IHRA szakértői, történészei, hogy a holokauszt kutatását semmilyen jogszabály nem fogja tiltani és korlátozni a jövőben Európában - magyarázta. Hozzátette: ez egy évek óta húzódó probléma volt, és a magyar elnökség egyik legnagyobb eredménye lehet a kérdés rendezése.

 

Az államtitkár arra is kitért, hogy az IHRA plenáris ülésének kísérőrendezvényeként hétfőn kántorkoncertet tartottak a Pásti utcai Zsinagógában és emléktáblát avattak az új debreceni stadionban Schwarcz Sándor holokauszttúlélő labdarúgó emlékére. Kedden bemutatták a Saul fia című filmet a Kölcsey Központ nagytermében, továbbá Gárdos Péter Hajnali láz című könyvét. Szerdán a Magyar Állami Népi Együttes Megidézett Kárpátalja címmel tartott előadást a Csokonai Színházban, valamint megnyitották a szombathelyi zsidóság történetéről szóló Szemtől szemben elnevezésű kiállítást.