Nem büntethető, de százezrekre bizonyosan nem az a magyarországi lakóhellyel rendelkező magyar állampolgár, aki külföldi rendszámú gépjárművel közlekedik, de a használat jogszerűségét nem tudja a helyszínen igazolni, hanem csak később nyújtja be a szükséges dokumentumokat – nagyjából azt mondta ki indokolt végzésében, tehát egyszerűsített eljárásban az Európai Unió Bírósága.

Egy konkrét ügyben Kovács Ferenc Tibor kezdeményezett közigazgatási pert a Vas Megyei Rendőr-főkapitányság ellen, mert az ausztriai munkaadója által rendelkezésére bocsátott gépkocsival közlekedett, és egy rendőri ellenőrzés során nem tudta azonnal igazolni, hogy jogszerűen közlekedik a járművel. Bár néhány nappal később a papírokat bemutatta, kétszázezer forint közigazgatási bírsággal sújtották.

A szombathelyi bíróság előzetes döntéshozatali eljárást kezdeményezett, azt kérdezve, hogy a magyar szabályok összhangban vannak-e az uniós joggal. A luxemburgi bíróság álláspontja szerint a vitatott rendelkezések a „munkavállalók szabad mozgásának akadályát képezik”.

Elfogadták ugyanakkor a magyar kormány álláspontját, amely szerint az ellenőrzéseket az adócsalás elleni küzdelem indokolja, hiszen igen sokan vásároltak külföldön – nagyrészt Szlovákiában – kedvezőbb feltételekkel autót, amivel azután itthon közlekedtek.

A bíróság ugyanakkor figyelmeztetett arra: az „ilyen szabályozás csak akkor fogadható el, ha az a szerződéssel (az unió alapszerződésével) összeegyeztethető jogos célt szolgál, és azt közérdeken alapuló kényszerítő ok igazolja”. Az adócsalás, tehát a regisztrációs díj és a gépjárműadó megfizetése alóli kibúvás megakadályozás lehet ilyen indok. Emellett viszont „az is szükséges, hogy az ilyen intézkedés alkalmas legyen a szóban forgó cél elérésének biztosítására, és ne haladja meg az e cél eléréséhez szükséges mértéket”.

Annak azonban a luxemburgi fórum szerint az adócsalás megelőzéséhez már semmi köze, hogy a járművezetőt a helyszínen kötelezik a külföldi rendszámú autó jogszerű használatának igazolására, és később a dokumentumok benyújtására már nem biztosítanak lehetőséget.

Hankó-Faragó Miklós ügyvéd kérdésünkre elmondta: a végzésből az sajnos nem olvasható ki, hogy az unión belül bármelyik országban üzembe helyezett autóval közlekedhetnénk, bár a közösség szelleméből ez következnék. Az viszont szerinte kiderült, hogy az ügyfelével szemben kiszabott bírság mértéke és jogalapja is vitatható. A büntetés ugyanis ellentétes az uniós joggal, mert a túl szigorú hazai szabályozás – az iratok azonnali bemutatási kötelezettsége – akadályozza az emberek szabad mozgását.

Az autós – igaz, néhány nappal később – a magyar szabályozásnak megfelelően bizonyította, hogy jogosult volt az osztrák rendszámú autó használatára. Mégis ugyanolyan összegű bírságot kapott, mint ha valamilyen szabálytalanságot követett volna el, amit a luxemburgi bíróság szintén kifogásolt.

Az ügyvéd úgy gondolja, ennek alapján a szombathelyi bíróság várhatóan megsemmisíti a közigazgatási határozatot, és a rendőrséget új eljárás lefolytatására kötelezik. Ha ez történik, a közösségi jog alapján kell eljárni, vagyis: el kell fogadni az utóbb beterjesztett igazolásokat, és bírságot sem lehet kiszabni.

Arra a kérdésünkre, hogy mi történhet azokban az esetekben, amikor hasonló körülmények között másokat büntettek meg, Hankó-Faragó nem kívánt találhatásokba bocsátkozni. Azt ugyanakkor nem vitatta: valóban felvetődhet a magyar állam kártérítési lehetősége, hiszen a korábbi határozatokat is az uniós jog alapján kellene megítélni.