Az EU-elnökség miatt Magyarországra irányuló figyelem alkalmat ad a félreértések tisztázására, például a médiatörvénnyel kapcsolatban. Erről Nagy Anna kormányszóvivő beszélt az MTI-nek a magyar EU-elnökséget elindító szilveszteri rendezvényen. „Az EU-elnökség és az a fajta érdeklődés, amelyet ilyenkor egy ország kap, nagyon jó fórum ahhoz, hogy tisztázni lehessen a félreértéseket (...) Az elnökség miatt százával fognak Magyarországra érkezni olyan újságírók, akik egyébként nem jönnének. „Ez azért nagyon jó, mert végre le lehet velük ülni, és meg lehet velük beszélni, hogy az, amiről azt gondolják, hogy a médiatörvény tartalma, az vajon tényleg az e".

Az EU-elnökség miatt is kínos nemzetközi össztűz azonban mit sem enyhült. Az EU-nak és az Egyesült Államoknak rajta kell tartania a szemét Magyarországon - írja a The Washington Postban megjelent olvasói levelében Schiff András. A világhírű zongoraművész írását „Megkérdőjeleződött Magyarország EU-szerepe" címmel ismertette a lap. A Post a héten - fél éven belül immár másodszor - szerkesztőségi kommentárban bírálta a magyarországi médiaszabályozást. Hozzászólásában Schiff András megkérdőjelezi, hogy a közös európai értékek szempontjából Magyarország készen áll-e, illetve méltó-e arra, hogy átvegye az EU soros elnökségét. A szerző szerint az unió nem pusztán gazdasági és kereskedelmi szervezet, hanem a közös értékek védelmében normákat kell felállítania tagállamai számára. A művész a médiatörvényeket kontextusba helyezi: a toleranciaszint (ti. Magyarországon) meglátása szerint „szélsőségesen alacsony". „Rasszizmus, a romák hátrányos megkülönböztetése, antiszemitizmus, idegengyűlölet, sovinizmus és reakciós nacionalizmus" kísért; „ezen tünetek mélységesen nyugtalanítóak", „olyan emlékeket ébresztenek, amelyekről azt reméltük, hogy régen feledésbe merültek", és mindezek miatt „sokan félnek" - állítja.

Az AFP francia hírügynökség a nemzetközi kritikákból szemezgetett, mondván Magyarország különös felelősséggel bír az egész unió képéért a világban, olyan időben, amikor vitatott reformok sorozatával mind az országon belül, mind külföldön vihart keltett. A dpa német hírügynökség szerint Magyarország az euróválság kellős közepén vette át az elnökséget, ugyanakkor médiapolitikája vitákat váltott ki. A párizsi Le Figaro az év utolsó napján számolt be a magyar EU-elnökségről, megemlítve, hogy a magyar sajtó kevésbé vakmerő azóta, hogy megszavaztak egy törvényt. A Le Monde szerint „a politikailag nem kiegyensúlyozott", illetve „az emberi méltóságot sértő" tartalmak úgy válnak büntethetővé, hogy ezeket a fogalmakat a törvény nem fejti ki. Abban a szervben, amely e bírságokat kiszabja - fogalmaz a lap - nincs semmi pluralizmus: mind az öt tagja a Fideszből, Orbán Viktor kormányfő pártjából való.

Bár Orbán Viktor jó benyomást keltett az Egyesült Államokban, Washingtont aggasztotta is a magyar politikus - hivatkozik a Der Spiegel német hírmagazin portálja egy a WikiLeaks által kiszivárogtatott amerikai diplomáciai táviratra, amelyet korábban már röviden ismertettünk. A teljes cikkből kiderül, ami az összefoglalóból nem: a sürgöny feltehetően 2006 őszén íródott, egy, a Fidesz által szervezett tömegdemonstrációról, és a párt „erőszakos tüntetőkhöz" fűződő kapcsolatairól szól. „Míg Orbán Viktor legjobb arcát láttuk a nagykövetekkel folytatott minapi találkozón, ez a kaland (azaz a tüntetés - pontosít a Der Spiegel) ugyanakkor azt mutatja, hogy hajlamos a tűzzel játszani" - idézi a német hírmagazin az amerikai követségi táviratot.