Külföldi éles bevetésre készülnek a Gripenek
Magyarország 2015 és 2018 között részt kíván venni a balti államok légterének felügyeletében – ezt Orbán Viktor kormányfő jelentette be hétfőn a chicagói NATO-csúcstalálkozón. Hende Csaba honvédelmi miniszter az MTI tudósítása szerint ezt azzal egészítette ki, hogy négy hónapra egy litvániai bázisra telepítik a magyar Gripeneket és a személyzetüket. A miniszter szerint ez egyben kiképzési lehetőség is a magyar pilóták számára.
A váratlan bejelentéssel kapcsolatban az Index megkereste Szenes Zoltánt, korábbi vezérkari főnököt, egyetemi tanárt, a portálnak azt mondta: korábban is felmerültek hasonló törekvések a honvédség részéről. A kérdés – a volt vezérkari főnök szerint – azért van napirenden, mert az idegen környezetben szerzett tapasztalatok fontosak lennének a magyar légierő számára. A MiG–29-es vadászgépek cseréje, illetve a helikopterek felújítása miatt azonban nem tudtunk ilyen feladatokat elvállalni. Szenes szerint a balti légtér védelme során biztosan komoly tapasztalatokat szerez majd a honvédség, párhuzamosan kell ugyanis biztosítania négy hónapon keresztül a hazai és balti légteret.
Ehhez pedig magas hadrafoghatósági készültségre van szükség. A Litvániában állomásozó magyar Gripeneknek tízperces készenlétben kell állniuk napi 24 órában, ezt azt jelenti, hogy a riasztást követően 10 percen belül már a levegőben kell lenniük a gépeknek. A volt vezérkari főnök szerint a feladat végrehajtásában fontos lesz Svédország hozzáállása is, a Gripent gyártó svéd céggel megkötött lízingszerződés szerint ugyanis a cég nyújt logisztikai és technikai segítséget a gépek üzemeltetéséhez. A minél több repülési lehetőség azonban javítja a Gripen üzleti lehetőségeit is, így ez várhatóan nem okoz majd problémát.
A légtér biztosításával járó költségek várhatóan a kétoldalú tárgyalásokon dőlhetnek el – mondta Szenes. A korábbi gyakorlat szerint azok a nagyobb és erősebb országok, amelyek részt vettek a Baltikum védelmében, maguk állták a költségek jelentős részét. Hende erről hétfőn azt mondta, hogy a három balti állam fokozódó, 2015-től pedig jelentős mértékben fog hozzájárulni a költségekhez. Ez a miniszter szerint azt jelenti, hogy a magyar repülőgépek üzemanyagköltségéhez, az odaküldött katonák, pilóták, műszaki szakemberek ellátásához hozzájárulnak majd a balti országok is. Hende hozzátette: ennek ellenére is jelentős költsége van a feladatnak.
Az ügyben az Index megkereste a Honvédelmi Minisztériumot, többek között azzal a kérdéssel, hogy a magyar gépek mikor állomásoznak majd Litvániában, illetve ez várhatóan mekkora költségekkel jár. A tárca a költségekről azt írta: erre csak az után tudnak válaszolni, miután megindultak a részletekről szóló tárgyalások a balti államokkal. A minisztérium hozzátette azt is, hogy a honvédelmi miniszter csütörtök reggel tart sajtótájékoztatót a chicagói NATO-csúcsértekezletről.
A MiG–29-eseket váltó első Gripenek 2006 márciusban érkeztek Kecskemétre, első készültségüket 2008 decemberben adták, eleinte még vegyesen a MiG–29-esekkel, majd 2010 elejétől csak a svéd típus volt készültségben. Először 2008 júniusában vettek részt éles rakétalövészeten Svédországban, majd idén márciusban ismét a skandináv ország északi részén, Vidsel közelében gyakorlatoztak. A gyakorlaton hét magyar Gripen vett részt, a gépeket tíz pilóta és harmincfős személyzet kísérte.
Az egyhetes gyakorlat után a Lion Effort 2012 elnevezésű gyakorlaton is részt vettek a magyar Gripenek, ezért öt gép még egy rövid időre Svédországban maradt. Akkor is meg kellett oldani a felkészítéssel párhuzamosan a magyar légtér védelmét. Kilián Nándor dandártábornok, a kecskeméti repülőbázis parancsnoka akkor azt nyilatkozta az MTI-nek, hogy éles gépágyúlövészetet a magyar légierő valamikor hatvan évvel ezelőtt hajtott végre utoljára, ez tehát minden pilótának újdonságot jelentett – írja az Index.
