Az Országgyűlés elnöke hangsúlyozta: a Fidesz-kormány 1998 és 2002 között megfelelő súllyal tudta az érdekeit érvényesíteni a nemzetközi fórumokon, az elmúlt négy évben azonban a kabinet olyan utat választott a „Gyurcsány Ferencék által nyakunkon hagyott csődtömegből” való talpra álláshoz, ami számos nemzetközi érdeket sértett, ez pedig csökkentette Magyarország érdekérvényesítő képességét.

A fideszes politikus szerint a magyar-román kétoldalú kapcsolatok rendszere is olyan mély pontra jutott, hogy komoly aggodalommal kell tekinteni az erdélyi magyar közösség jövőjére. A kormány ezért a konkrét támogatások mellett olyan gazdasági kapcsolatokat is próbál kiépíteni, amelyek segítik a romániai magyar közösséget – közölte.

„Azt szeretnénk, ha a környező országokban élő magyar közösségek megkapnák, ami jár nekik” – mondta Kövér, megjegyezve, hogy az Európai Unió „kicsit torzan fogja fel az emberi jogokat”, hiszen a „hizlalandó sertések és a tojóhibridek mentálhigiénéjével többet foglalkozik az európai szabályozás”, mint a közösségek oktatási és kulturális önrendelkezésének védelmével.

Kövér László Szlovákiát is bírálta, amiért szerinte ott „egyenesen nemzetbiztonsági kockázati tényezőként” tekintenek a magyar közösségre. Kiemelte: a magyarok tömeges deportálása, kényszermunkára hurcolása a második világháborút követően az akkori csehszlovák politikai elit döntése volt, amit „haladó hagyományként” a különvált Szlovákia politikai elitje is a magáévá tett, miközben a németeknek megadta a minimális erkölcsi elégtételt. „Én itt látok egyfajta kisebbrendűségi komplexust is, amin azért túl kéne jutni” – tette hozzá.