Sokéves hallgatás után Kulcsár Attila érdemben megszólalt, és az egész bírósági eljárásban eddig példa nélküli, egyórás felszólalásában nekiment volt munkahelyének, a K&H Banknak és egykori ügyfeleinek is a Fővárosi Ítélőtáblán.

Kulcsár Attila szerint a magát sértettnek feltüntető bank a biztosítási összeg reményében valótlan nyilatkozatokat tett az eljárás során, s ezzel hozzájárult a megalapozatlan első fokú ítélethez. Kulcsár a sikkasztás vádjával kapcsolatban azt mondta: korábban, a másodfokú eljárásban még a bank képviselője is megjegyezte, hogy ő közvetlenül, jogilag nem rendelkezett az ügyfelek pénzével, így hiányzik a sikkasztás egyik nélkülözhetetlen tényállási eleme, a rábízás, továbbá nem is rendelkezhetett az ügyfelek pénzével a sajátjaként, hiszen erre a bankban nem volt jogosultsága. A vádlott emlékeztetett az eljárás egyik szakértőjére, aki szerint a szabálytalanságok áthatották az egész bankot, és felelősség terheli a vezetőket, akik ezt évekig eltűrték.

'Nem is érdekelte őket'

A másodfokon eljáró fellebbviteli főügyész korábbi felszólalásában említett, "a cselekmények lehetséges minősítéseként felmerülő csalásra" reagálva Kulcsár azt emelte ki: az ügyfelek túlnyomó részét nem érte kár, és nem is kellett őket tévedésbe ejteni, hiszen nem is érdekelte őket, hogy milyen pénzügyi tranzakciók nyomán jutnak hozzá a megígért magas hozamokhoz.

'Nem vagyok ártatlan'

"Nem vagyok ártatlan, de nem követtem el olyan súlyos bűncselekményeket, mint amikért elítéltek" - jelentette ki az elsőrendű vádlott. Kulcsár szerint egyébként a bank, illetve brókercége teljesen fölöslegesen fizetett ki milliárdokat az állítólag megkárosított ügyfeleknek.

A java még hátravan?

A vádlott azt ígérte, hogy egy megismételt büntetőeljárás esetén minden segítséget megad ahhoz is, hogy jogalap nélküli gazdagodás címén a bank visszaperelhesse a feleslegesen kifizetett összegeket. "Van értelme a megismételt eljárásnak. Határozott véleményem szerint ez az ügy még nincs lezárva, az elsőfokú bíróság csak 30-40 százalékban derítette fel" - mondta Kulcsár.

Papírzacskóban taxistól

Csütörtökön a védői felszólalásokra reagált a fellebbviteli főügyész, aki szerint "az eshetőleges szándék határát súroló, tudatos gondatlanságról" lehet beszélni akkor, amikor valaki százmilliókat vesz át egy taxistól papírzacskóban. Azaz teljességgel életszerűtlen azt állítani: nem is sejtette, hogy a pénz bűncselekményből származik. "Az ügyészséggel sem ebben az ügyben, sem más ügyben nem lehet megegyezni" - szögezte le a főügyész egyes védői felszólalásokra reagálva.

Viszontválaszában több vádlott védője is nagy elismeréssel szólt a fellebbviteli főügyész több mint félszáz oldalas beadványáról, ugyanakkor felrótták a vádhatóságnak, hogy miután hét évvel ezelőtt szoros ügyészi felügyelet mellett megindult a büntetőeljárás, ma a másodfokú eljárásban az ügyész még mindig csak találgatja, hogy mi is a vádbeli cselekmények minősítése: sikkasztás, csalás vagy valami más.

'Háttéralku lehetősége'

Volt olyan védő is, aki erőteljesen kifogásolta, hogy az első fokon a vádak alól felmentett Rejtő E. Tibor volt bankelnök 2003 októberi, kilencórás ügyészi meghallgatását mind a mai napig nem ismerhették meg az eljárás résztvevői. "Itt egy háttéralku lehetősége merül fel" - jegyezte meg a másodrendű vádlott, Kerék Csaba védője, Ruttner György.

Az előzmények

A brókerügyben a Fővárosi Bíróság még 2008 augusztusában hirdetett elsőfokú ítéletet, és a 24 vádlott közül hét főre szabtak ki végrehajtandó szabadságvesztést. A magánszemélyek és állami vállalatok pénzét 1998 és 2003 között szabálytalanul forgató Kulcsárnak e szerint nyolc évet kellene rács mögött töltenie. A verdikt ellen az ügyész és több elítélt is felleb­bezett. A Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség, illetve Kulcsár és a másodrendű vádlott, Kerék Csaba védője a korábbi tárgyalásokon az egész eljárás megismétlését kezdeményezte, mert álláspontjuk szerint a bíróság eljárási hibákat követett el, és a tényállást sem tisztázta egyértelműen. Kérdéses például, hogy mi volt Kulcsár szerepe, s a cselekménye valóban sikkasztásnak minősül-e - emiatt ítélték el -, vagy inkább csalásról van szó.

Még egy-két év

Ez azért különösen érdekes, mert a Kulcsár-ügyben nyomozó Fővárosi Főügyészséget akkor ugyanaz a Sódor István vezette, aki most fellebbviteli főügyészként az egész eljárást megkérdőjelezi. A csütörtöki tárgyaláson a többi vádlottat képviselő ügyvédek viszont azt kérték, hogy a bíróság mielőbb hozzon érdemi, ügydöntő határozatot, és zárja le végre a hét éve húzódó eljárást. Több védő kétségbe vonta Kulcsár szavahihetőségét is; többeket elsősorban az ő vallomása alapján marasztaltak el. Emellett felvetették, hogy a K&H, illetve a bank alkalmazottainak felelőssége is súlyosabb lehet annál, mint amit korábban megállapítottak. Az ítélőtábla az ügyben május 27-én hirdet határozatot, vagyis akkor eldől: új eljárást rendelnek-e el. Ha igen, a brókerügyben leghamarabb egy-két éven belül várható döntés.

'A jóisten mentsen meg'

Volt olyan védő, aki egyenesen úgy fogalmazott: "a jóisten mentsen meg minket egy új eljárástól, ha még évekig tart, abba mindannyian tönkremegyünk!". Az egyik ügyvéd perbeszédében megjegyezte: a rendelkezésre álló 150 ezer oldalnyi irat alapján szégyen lenne, ha a másodfokú bíróság nem tudna jogerős határozatot hozni, bár az is egyértelmű, hogy akárhogy döntenek, ez az ügy már nem fog az igazságszolgáltatás dicsőségére válni. Volt ügyvéd, aki felszólalásában megjegyezte: mit is lehet még remélni hét év után az eljárás megismétlésétől, születhetnek-e még egyáltalán új érdemi bizonyítékok, vallomások, van-e még ennek bármi értelme.

Korrigálható tévedések

A csütörtökön felszólaló ügyvédek zömmel megalapozatlannak tartják a Fővárosi Bíróság 2008. augusztusi elsőfokú ítéletét, de egyre többen vélik úgy, hogy védencük esetében korrigálhatók a tévedések, hiányosságok és meghozható a rendelkezésre álló iratok alapján is a jogerős döntés. Nincs szükség megismételt eljárásra. Kritizálták perbeszédükben a védők az elsőfokú ítélet megalapozatlanságát, részben hiányosságai, részben pedig az indoklási kötelezettség elmulasztása miatt. Például a tekintetben, hogy Kulcsár magát és vádlott-társait terhelő, egyúttal meglehetősen ellentmondásos vallomásainak melyik részét, miért, milyen más bizonyítékokra támaszkodva fogadta el, vagy vetette el az elsőfokú bíróság, hiszen számos vádlott-társ bűnösségének a kérdésében Kulcsár vallomása döntőnek bizonyult.

Állatorvosi ló

A legsúlyosabb védői kritikák mégsem az ügy minden szereplője által elismerten rendkívüli terjedelmű ügyben eljáró elsőfokú bíróságot, sokkal inkább az ügyészséget érték. Több védő sürgette, hogy a vádhatóság vonja le végre ennek az eljárásnak a szakmai tanulságait, a korábbi tárgyaláson Kulcsár Attila védője az "igazságszolgáltatás állatorvosi lovának" minősítette az ügyet.

Igen sajátosan

Az első fokon három év börtönre és 150 milliós vagyonelkobzásra ítélt Bitvai Miklósnak, az Állami Autópálya Kezelő egykori vezetőjének védője az ügyészi nyomozást is erőteljesen bírálta. Kulcsár emlékezetes, ügyészek előtt tett, videón rögzített kihallgatása kapcsán Jován László ügyvéd szerint súlyos szakmai hiányosságok vethetők fel. Megjegyezte, hogy a nyomozati szakban az ügynek nem volt gazdája, voltak "mezei" gyanúsítottak, akiket a rendőrség hallgatott ki igen szakszerűen, és voltak kiemelt személyek, akiket az ügyészek hallgattak ki, igen sajátosan. Jován László ügyvéd szerint nem egyértelmű, hogy lett valakiből ebben az ügyben tanú vagy gyanúsított, ez olykor mintha éppen Kulcsártól függött volna.

Mintha bankrablás lett volna

A sikkasztás miatt első fokon, nem jogerősen három évre ítélt kilencedrendű vádlott, Garamszegi Gábor, a Betonút Rt. volt vezérigazgatójának védője is azt kérte a táblától, hogy változtassa meg az első fokon megállapított tényállást, s ez alapján szüntesse meg védencével szemben az eljárást, vagy mentse fel. Az ügy sok más vádlottjának védőjéhez hasonlóan Garamszegi ügyvédje is Kulcsár évekkel ezelőtti - az ügyészségen tett beismerő, magát és több vádlott-társát is terhelő - vallomását támadta, vitatva az elsőrendű vádlott szavahihetőségét. A kilencedrendű vádlott ügyvédje szerint a tényállás "a levegőben lóg", "légből kapott" számokat tartalmaz. Felidézte, hogy ügyfele terhére az eljárás során, hol többmilliárdos, hol több száz milliós, hol több tíz milliós elkövetési értéket róttak a hatóságok. A védő megjegyezte, hogy Kulcsár munkahelye, a K and H Bank, illetve annak leányvállalata "fedő szerve" volt egy csalássorozatnak, "pilótajátéknak". A vádlottak padjára mégis csak elvétve kerültek banki illetékesek, így lassan úgy néz ki, mintha "bankrablás" történt volna.

Inkább sértettek

Több védőbeszédben is felvetődött az a gondolat, hogy Kulcsár Attila vádlottak padjára került ügyfelei, nemhogy nem követtek el bűncselekményt, de valójában inkább sértettjei, károsultjai az ügynek, mint elkövetői. Ugyanakkor a sértetti pozícióban lévő bank, illetve egyes banki dolgozók felelőssége jóval súlyosabb lehet annál, mint amit az eddigi eljárás megállapított.

Mit ismerjek még be

Az előző tárgyaláson Kulcsár ügyvédje védence ügyészség előtt tett vallomását egy nehéz helyzetben született "mit ismerjek még be" kategóriába tartozó vallomásnak minősítette. A védőbeszédek elhúzódása miatt várhatóan a következő, május 6-i tárgyaláson az eredeti tervektől eltérően még nem lesz ítélethirdetés a Fővárosi Ítélőtáblán.