Nagy Gábor ügyvéd, az elsőrendű vádlott védője a tárgyaláson egyebek mellett arra hivatkozva kérte a lakhelyelhagyási tilalom megszüntetését a bíróságtól, hogy ügyfele évek óta minden tárgyaláson megjelenik, együttműködik a hatóságokkal, így a szökés, elrejtőzés veszélye nyilvánvalóan nem áll fenn. Továbbá Kulcsár Attila a magyar joggyakorlatban példátlan módon 8 éve áll folyamatos kényszerintézkedés - hol előzetes letartóztatás, hol házi őrizet, hol pedig lakhelyelhagyási tilalom - hatálya alatt.

Az eddig előzetesben, illetve házi őrizetben töltött idő és a jogerős szabadságvesztés büntetések végrehajtásánál általában adható kedvezmények beszámításával Kulcsár Attila már mintegy négy és fél, öt évet tekinthet letöltöttnek, azaz ha ehhez hasonló időtartamú lesz majd a jogerős büntetése, akkor be sem kell vonulnia a börtönbe.

Nagy Gábor az MTI-nek elmondta: a bíróság a kényszerintézkedés megszüntetéséről szóló döntés szóbeli indoklásában utalt arra is, hogy Kulcsár a tárgyalásokon érdemi észrevételeket tett, amiből az a következtetés vonható le, hogy érdemben kíván védekezni, így nem áll fenn a szökés, elrejtőzés veszélye.

Az FB pénteki döntése ellen az ügyészség nem fellebbezett, így az nyomban jogerőre emelkedhetett.

A tavaly decemberben újrakezdődött elsőfokú büntetőperben most másfél hónapos tárgyalási szünet következik, a következő tárgyalást április elsejére tűzte ki az FB. Erre a szünetre vélhetően az eljáró bírói tanács egyéb ügyei miatt volt szükség, illetve azért, mert más, sokvádlottas büntetőpereket fognak tárgyalni az FB esküdtszéki termében.

Nagy Gábor elmondta, hogy áprilisban az összesen 18 vádlottból eddig még az új eljárásban sorra nem került 3-4 meghallgatása következik, majd pedig a tanúk és a szakértők. Az eljáró bírói tanács tájékoztatása szerint várhatóan még akkor is legalább egy-másfél évig tart az elsőfokú büntetőper, ha minden kedvezően alakul - közölte Kulcsár Attila védője.

Hozzátette: álláspontja szerint a megismételt eljárásban egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy Kulcsár Attila nem követhetett el sikkasztást, hiszen nem volt rendelkezési joga a K and H brókercégénél, és a tárgyalásokon egyre több érdekes információ kerül napvilágra azzal kapcsolatban, hogy hová tűnhetett a pénz.

A vádirat lényege szerint Kulcsár Attila a K and H brókercégének dolgozójaként 1998 és 2003 között rendkívül magas hozamokat ígérve, offshore cégeken keresztül, jogosulatlanul forgatta ügyfelek - magánszemélyek és egyes állami vállalatok - pénzét, és ezzel sokmilliárdos kárt okozott.

A vád jelenleg sikkasztás, bár a vádhatóság szokatlan módon a vádemelés után fél évtizeddel, tavaly tavasszal a másodfokú büntetőperben lehetséges minősítésként felvetette a csalást is, amely az eddigitől részben eltérő bizonyítást, mi több, a Bécsben kézre kerített Kulcsár esetében Ausztriában új kiadatási eljárást is szükségessé tenne.

A sikkasztás vonatkozásában Kulcsár a tárgyalásokon vitatta, hogy lett volna rendelkezési, utasítási vagy aláírási joga a K and H brókercégénél, így viszont sajátjaként sem rendelkezhetett a pénzzel, a csalás megállapításához pedig a többi között azt kellene bizonyítani, hogy Kulcsár tévedésbe ejtette a sértetteket.

A vádpontok között szerepel még pénzmosás, orgazdaság és okirat-hamisítás.

A 18 vádlott között vannak Kulcsár egyes ügyfelei, magánszemélyek, illetve állami vállalatok korábbi vezetői. A K and H dolgozói közül ugyanakkor Kulcsáron kívül egyedül a volt elnök-vezérigazgató, Rejtő E. Tibor ül a vádlottak padján, és őt is első fokon felmentette az FB 2008-ban. 

Az akkori, nem jogerős ítéletben Kulcsár nyolc évet és 230 milliós pénzbüntetést kapott, több vádlott-társát letöltendő szabadságvesztéssel, illetve több tíz- vagy százmilliós pénzbüntetéssel sújtották.

A Fővárosi Ítélőtábla azonban másodfokon tavaly májusban megalapozatlanság és eljárási szabálysértések miatt hatályon kívül helyezte az elsőfokú ítéletet és új eljárásra utasította az FB-t; ez a megismételt eljárás kezdődött el tavaly decemberben.