„Minden pártnak, így az MSZP-nek, a Jobbiknak és az LMP-nek is van a támogatóiról adatbázisa, ugyanúgy, ahogy a Fidesznek is. Hangsúlyozom, szimpatizánsokról van szó, akik beleegyeztek abba, hogy az adott párt kezelje az adataikat, és megkeresse őket” – nyilatkozta a Magyar Hírlapnak Kubatov Gábor, a Fidesz pártigazgatója.

Ugyanakkor emlékeztetett rá, hogy 2010-ben az ombudsman vizsgálatot folytatott, s megállapította: mindegyik pártnak van támogatói adatbázisa, de „az adatkezelés egyedül a Fidesznél jogszerű”.

Az előzetes választási regisztrációra vonatkozó kérdés kapcsán Kubatov kifejtette: a „2006-os adatok szerint tízezrével voltak olyan magyar állampolgárok, akik nem szerepeltek a névjegyzékben különböző adminisztrációs hibák miatt”. Szerinte „tehát azzal szemben, amit az ellenzék és szakértői csapata állít, a névjegyzék pontatlan volt”. Ezért állítja, hogy „előzetes feliratkozás idáig is létezett”, mert aki nem szerepelt a kifüggesztett névjegyzékben, annak „egy meghatározott időszakban fel kellett vetetnie magát a lajstromba”.

A feliratkozással kapcsolatban ugyanakkor elmondta, hogy a „Velencei Bizottság azt írja elő, hogy olyan törvényeket kell alkotni, amelyek minden állampolgárra egyformán vonatkoznak”. Vagyis: „a választások előtt fel kell iratkozniuk a magyar névjegyzékbe a kisebbségeknek, a határon túli magyaroknak, a külföldön dolgozó magyaroknak, illetve az állandó lakhellyel rendelkező és életvitelszerűen itt lakó magyar állampolgároknak is”.

Az ajánlószelvények eltörlése, illetve az induláshoz szükséges ajánlók számának csökkentése kapcsán Kubatov hangsúlyozta: „sokszor elhangzik az érv, amely szerint önkényesen hozunk döntéseket fontos kérdésekben, de jó cáfolata ennek ez az új rendszer is”.

A pártigazgató kiemelte, hogy korábban az LMP vetette fel a jelöltté váláshoz szükséges ajánlások számának csökkentését, s „megfontoltuk a javaslatukat, és megpróbáljuk beépíteni az új törvénybe”. Kubatov magyarázata szerint a Fidesz azért bizonyult ilyen megértőnek, mert „nekik kínszenvedés összeszedni ezerötszáz vagy hétszázötven ajánlást”.

A politikus úgy látja, az MSZP szintén „rendszeresen küszködik a megfelelő mennyiségű ajánlószelvény összegyűjtésével”, s 2010-ben a Jobbik is „beleizzadt” például az V. kerületben, hogy „összegyűjtse az induláshoz szükséges kopogtatócédulákat”.

„Amennyiben Magyarország valamennyi ellenzéki parlamenti pártjának ilyen nehéz dolga van az ajánlószelvényekkel, akkor mi lehet a többi szervezettel vagy a függetlenekkel?” – fogalmazott Kubatov Gábor. Szerinte tehát a demokráciát bővítik, „hiszen a kétszáz ajánlást – főleg úgy, hogy egy szavazó több indulót is jelölhet – sokkal több szervezet és független jelölt tudja majd összegyűjteni, mint az eddigi hétszázötvenet”.

A 2014-es parlamenti választás megelőző kampányra vonatkozó kérdésre Kubatov elmondta: az „egy a tábor, egy a zászló” stratégiája bevált, s a jobboldali pártszövetséget illetően nincs ok a változtatásra. De szerinte más stratégiára lehet szükség, ha lesz ellenzéki együttműködés, illetve ha a DK, az LMP és az MSZP külön indulnak. „Amúgy meg hiszek abban, hogy a kampány csak őszinte lehet” – szögezte le a pártigazgató.

„A Jobbik az elmúlt két évben a parlamentben egyáltalán nem segítette a kormányt Magyarország talpra állításában” – fogalmazott Kubatov, arra a a kérdésre válaszolva, hogy a Fidesz kizár-e minden együttműködést a szélsőjobbal. Szerinte „nagyobb és hevesebb támadásokat kaptunk tőlük, mint a baloldaltól”, s a politikusnak „kifejezetten rosszulesik, hogy egy magát nemzetinek mondó párt így viselkedik”. Konstruktív javaslatok helyett csak „kiabálás, hőzöngés és botrány” van, ezért úgy látja, „már-már hasonlítanak a szocialistákra”.

Kubatov-lista

A Fidesz pártigazgatója 2009 szeptemberében – a 2010-es kampány előkészületei, illetve a pécsi időközi választás tapasztalatai kapcsán – a párt fiatal támogatóinak szervezett balatonszárszói nyári egyetemen beszélt arról, hogy a szimpatizánsok nevét, lakcímét, telefonszámát és internetes elérhetőségét is tartalmazó nyilvántartást vezetnek. Kubatov Gábor – két, a 2010-es választások előtt pár nappal nyilvánosságra hozott hangfelvétel szerint – kijelentette, hogy „név szerint ismert volt az a 36.500 szavazó”, aki Pécsett a Fideszre voksolt.

A Fidesz tagadta, hogy léteznének adatbázisok, az Országos Választási Bizottság (OVB) azonban eltiltotta a pártot az ilyen listák használatától, ugyanakkor büntetőfeljelentést tett. A Legfelsőbb Bíróság az OVB határozatát hatályon kívül helyezte, mert nem látta bizonyítottnak az adatbázis létét, s a dologból büntetőügy sem lett.

Jóri András akkori adatvédelmi biztos mindezek után hivatalból vizsgálatot indított, de hasonló eredményre jutott. A Fidesznél ellenőrizte a számítógépen tárolt adatbázisok tartalmát is, de a szúrópróbaszerű tesztek során nem talált arra utaló jelet, hogy létezne pártszimpátián alapuló, a Fideszt elutasító választópolgárokat tartalmazó nyilvántartás.

Az MSZP székházában járva Jóri megállapította, hogy a párt a korábban nyilvántartásba vett szavazókat jogszerűen kereste meg és ajánlotta fel számukra a személyes kapcsolatfelvétel lehetőségét az ajánlószelvények átvétele érdekében. A párt ugyanakkor megjegyzést fűzött az adatbázisban azokhoz, akik nem adták át ajánlószelvényüket, és az ombudsman kérte az MSZP-t, hogy ezt a megoldást a jövőben ne alkalmazza, mert nem felel meg maradéktalanul az adatkezelési elveknek.