Az Új Magyar Gárda és a Magyar Nemzeti Gárda „közös seregszemléjét” Vona Gábor, a szélsőjobboldali párt elnöke hirdette meg ­– mint a „betiltott Magyar Gárda alapítója”. Felhívásában kitért arra is, hogy kiket lát szívesen az összejövetelen: minden magyar embert, „akinek helyén a szíve, aki még nem adta fel, aki hisz Magyarország feltámadásában”.

A XII. kerületi Turul-szobornál néhány százan gyűltek össze jobbikos, árpádsávos és piros-fehér-zöld zászlók alatt. Feltűntek a Szebb Jövőért Polgárőr Egyesület, a Nemzeti Érzelmű Motorosok vagy például a Vitéz Prónay Pál Nemzet Egylet tagjai is. Beszédet nem mondott, de megjelent Für Lajos is, az Antall-kormány honvédelmi minisztere.

A vasárnapi rendezvény apropóját az adta, hogy a Magyar Gárda négy évvel ezelőtt alakult meg a budai Várban. A bíróság időközben a szervezetet létrehozó egyesületet és magát a mozgalmat is feloszlatta, a gárda osztódása azonban már korábban elkezdődött. Aztán folytatódott. A pornós botrányoktól is megviselt alakulat egyre csak szakadozott, Kiss Róbert, a hazugságon és házasságtörésen kapott „főkapitány” lemondásra kényszerült.

Vona alkalmatlannak nevezte az utódjául megválasztott Ináncsi Józsefet, akit nem rettentettek el a pártelnöki bírálatok: maradt a posztján. Jelenleg is ő a vezetője a különféle gárdatöredékek összefogásán fáradozó Magyar Nemzeti Gárdának, amely a Jobbiktól függetlenül működik. Az Új Magyar Gárda elnevezésű szerveződés viszont elfogadja a párt fennhatóságát. Vona Gábor a közelmúltban a verbális keménykedést békülékeny hangnemre cserélte: bejelentette, hogy az év végéig egyesíteni szeretné a gárdákat.

Ilyen előzmények után tartották meg a Turul-szobornál a „közös seregszemlét”. A szónokok közül különösképpen ifjabb Hegedűs Loránt volt elemében. A református lelkész gazdagon fűszerezte beszédét a „cionisták” elleni kirohanásokkal, jutott pár keresetlen mondat a miniszterelnöknek („Viktor királynak”) is. A krisztusi emberséget szerinte a gárdista alakja szimbolizálja, és nem az esztergomi bíboros, a debreceni vagy a dunamelléki református püspök. Úgy vélte, az a püspök és pap, aki nem támogatja a „nemzeti önvédelmet” (azaz a gárdát) nem méltó tisztségére. Lapunkat az a megtiszteltetés érte, hogy a hazugság terjesztésével vádolt sajtóorgánumok között a lelkipásztor a Népszabadságot is megemlítette. „Kiválasztottak vagyunk, mi vagyunk csak igazán a kiválasztott nép” – mondta egyebek mellett ifjabb Hegedűs.

Vona Gábor azt üzente a Fidesznek, hogy a kétharmados többség nem a győzelmi zászlója, hanem a temetési menete lesz. A pártelnök arról is beszélt, hogy „törvényfeletti szent erő” hozta létre a Magyar Gárdát, amelyet a bíróság koncepcionális eljárással oszlatott fel. Vona szövetséget ajánlott minden gárdaszervezetnek, azzal a megjegyzéssel, hogy a „Jobbik nincs meg a gárda nélkül, és a gárda sincs meg a Jobbik nélkül”. Ígérte, hogy az elkövetkező hónapokban végigjárja az összes megyét, személyesen találkozni szeretne minden gárdistával.

Az egyesítéssel kapcsolatos kérdésünkre a demonstráció helyszínén Ináncsi József elmondta: tavaly decemberben létrejött a gárdaszövetség, ehhez a gárda utódszervezetei közül eddig csak az Új Magyar Gárda nem csatlakozott.