Megalakította a közszolgálati szakszervezetek demonstrációs és sztrájkbizottságát 28 ágazati szakszervezet - jelentette be Fehér József, a sztrájkbizottság ügyvivője egy hétfői sajtótájékoztatón. Ezek az érdekképviseletek a Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanács (OKÉT) munkavállalói oldalán részvételi jogosultsággal rendelkező öt konföderációhoz tartoznak.

A bizottság fő követelése, hogy 2014. január elsejétől húszszázalékos béremelést kapjanak a közszolgálat munkavállalói - közölte Fehér József, aki a Szakszervezetek Együttműködési Fórumának alelnöke.
 Emlékeztetett arra, hogy az OKÉT-en az országos konföderációk az idén nyáron már megfogalmazták a bérfejlesztésekkel kapcsolatos követeléseiket.


A kormány a szeptember 20-i tárgyalást követően visszautasította a további egyeztetést, ezért alapították meg a sztrájkbizottságot – mondta az érdekvédő, hozzátéve: elsősorban az a szándékuk, hogy folytatódjanak a tárgyalások.

Fehér hangsúlyozta: a közszolgálat 650 ezres munkavállalói létszámából nagyjából 450 ezren vannak azok, akik nem részesültek semmilyen bérfejlesztésben az utóbbi években.
 A kereseteket csak úgy lehet a 2010. évi nominális szinten tartani, ha a kormány 75-76 milliárd forintos költségvetési keretet biztosít - jelentette ki.

Fehér József közölte, levélben tájékoztatják Orbán Viktor miniszterelnököt a sztrájkbizottság létrejöttéről, és felkérik a kormányt, hogy jelölje ki a képviselőjét. Erről öt nap alatt kell dönteni, s azért van szükség a tárgyalópartner meghatározására, mert több munkaadó is érintett.

Az érdekvédő kérdésünkre elmondta, hogy az egyeztetés időtartamáról a jogszabályok nem rendelkeznek, de ha jövő januártól fizetésemelést szeretnének, arról heteken belül megállapodásra kell jutni.

Arra a felvetésünkre, hogy a sztrájktörvény nem könnyíti meg a dolgukat – a még elégséges szolgáltatásról folyó viták miatt több kezdeményezés is sikertelenül végződött –, Fehér kijelentette: a pedagógusok esetében jogerős bírósági verdikt született, ott tehát nincs jogi akadálya a sztrájknak. Például az egészségügyre vagy a közigazgatásra vonatkozóan ilyen döntés még nincs, így ha végül munkabeszüntetésre kerülne sor, előtte vagy meg kell állapodni az elégséges szolgáltatásról, vagy ugyancsak a bíróság mondhatja ki a végső szót.

Mendrey László, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének elnöke, a sztrájkbizottság munkaszervezeteként létrehozott operatív bizottság tagja elmondta, fontosnak tartják, hogy a tárgyalások minél előbb megkezdődjenek. Ha azonban az egyeztetés nem jár eredménnyel, akkor "kikerülhetetlenek lesznek" a demonstrációk és sztrájkok - tette hozzá, hangsúlyozva: "a sztrájk nem cél, hanem egy eszköz".

Mendrey László szólt arról, hogy azért vannak jelen, mert a pedagógusok életpályamodellje jelenlegi formájában nem elfogadható, a béremelés éppen csak elkezdődött, emellett szeretnék kifejezni szolidaritásukat is.


Fehér József elmondta, hogy az operatív bizottságnak tagja még Holecz Gábor, a Vám- és Pénzügyi Dolgozók Szakszervezetének elnöke, Boros Péterné, a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének főtitkára, Zsiga Imre, a Honvédségi Dolgozók szakszervezetének elnöke, valamint Kuti László, a Tudományos és Innovációs Dolgozók Szakszervezetének vezetője.

A kezdeményezéshez többek között egészségügyi, oktatási, rendvédelmi és szociális területen foglalkoztatottakat tömörítő szakszervezetek csatlakoztak. Ezek öt nagy ernyőszervezethez – többségében az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörüléshez, a Ligához, illetve a Szakszervezetek Együttműködési Fórumához – tartoznak, a konföderációk egy része azonban nem kívánt részt venni a sztrájkbizottság munkájában.