Jóri András adatvédelmi biztos állásfoglalásáról közleményben tájékoztatta az MTI-t pénteken. Eszerint a megvalósíthatósági tanulmány része annak a dokumentációnak, amely alapján a kormány dönt a fejlesztés brüsszeli hatóságokhoz történő benyújtásáról. A több mint 13 milliárd forintos fejlesztés támogatásáról az Európai Bizottság határoz majd.

A támogatási kérelem akkor tekinthető végleges dokumentációnak, amikor arról a kormány döntött. Az önkormányzat és a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Regionális Fejlesztési Programok Irányító Hatósága tájékoztatása alapján jelenleg januárra jelezhető előre a támogatási kérelem Európai Bizottsághoz történő benyújtása, a projekt döntés-előkészítési szakasza várhatóan december végén lezárul.

Az adatvédelmi törvény szerint a döntés megalapozását szolgáló adat megismerésére irányuló igény a döntés meghozatalát követően csak akkor utasítható el, ha az adat megismerése a döntést hozó szerv törvényes működési rendjét vagy feladat- és hatáskörének illetéktelen külső befolyástól mentes ellátását, így különösen az adatot keletkeztető álláspontjának a döntések előkészítése során történő szabad kifejtését veszélyeztetné. A megvalósíthatósági tanulmány kiadása tehát a kormányhatározat meghozatalának időpontjától már nem tagadható meg.

Jóri András azért indított vizsgálatot, mert egy panaszos kifogásolta: a fővárosi önkormányzat nem bocsátotta rendelkezésére másolatban a dokumentumot arra hivatkozva, hogy a felek között létrejött szerződés értelmében a megvalósíthatósági tanulmány nem hozható nyilvánosságra.

Az adatvédelmi biztos megállapította, hogy jogellenes a főváros és a Margit Híd Konzorcium nevében eljáró FŐMTERV Zrt. között létrejött vállalkozási szerződés azon kikötése, hogy a megrendelő főváros a tervdokumentációt nem hozhatja nyilvánosságra. A közfeladatot ellátó szerv kezelésében lévő, valamint a tevékenységére vonatkozó, a személyes adat fogalma alá nem eső információk közérdekű adatnak minősülnek, az ilyen jellegű adatokat - a törvényben megállapított kivételekkel - bárki számára hozzáférhetővé kell tenni. A polgári törvénykönyv szerint, aki az államháztartás valamely alrendszerével pénzügyi, illetve üzleti kapcsolatot létesít, kérésre köteles a jogviszonnyal összefüggő és a közérdekből nyilvános adatokra vonatkozóan tájékoztatást adni.

Nem minősül üzleti titoknak az állami és a helyi önkormányzati költségvetés, illetve az európai közösségi támogatás felhasználásával, költségvetést érintő juttatással, kedvezménnyel, az állami és önkormányzati vagyon kezelésével, az azzal való rendelkezéssel, az ilyen vagyont érintő bármilyen jog megszerzésével kapcsolatos adat. A törvény kizárólag a technológiai eljárásokra, a műszaki megoldásokra, a gyártási folyamatokra, a munkaszervezési és logisztikai módszerekre, továbbá a know-how-ra vonatkozó adatokhoz való hozzáférést részesíti védelemben. Ha a közérdekű adatot tartalmazó dokumentum ilyen, az igénylő által meg nem ismerhető adatot is tartalmaz, a másolaton azt felismerhetetlenné kell tenni.