A Médiatanács dr. Karas Monika elnökletével tartandó soron következő ülésén napirendjére tűzi és megtárgyalja a Klubrádió budapesti közösségi frekvenciahasználatával kapcsolatos kérdéskört – áll a médiahatóság hétfői közleményében. A hivatalos tájékoztatás szerint a rádió jelenleg érvényes szerződéssel rendelkezik egy budapesti kereskedelmi frekvenciára, melynek keretében hét évre biztosított a működése.

A hatályos jogszabályok szerint egy vételkörzetben egy tulajdonos csak egy rádiót üzemeltethet. Ebből következően a közösségi frekvencia használatának alapvető feltétele az, hogy a Klubrádió, a Médiatanács és az NMHH Hivatala közösen teremtse meg a zökkenőmentes átállás lehetőségét. Fontos feltétel az is, hogy az átállással egy időben a rádió végleg befejezze működését a 95,3 MHz-es frekvencián, végérvényesen lemondva annak szerződéses használatáról. A közlemény szerint az NMHH Hivatalában az elmúlt napokban megkezdődött az a szakértői munka, amely a Klubrádió közösségi frekvenciahasználatával kapcsolatos médiatanácsi döntés megszületése esetén lehetővé teszi a zökkenőmentes frekvenciaváltás feltételeinek megteremtését.

A médiahatóság immáron fél éve nem hajtja végre a Fővárosi Ítélőtábla jogerős ítéletét, amely a Klubrádiónak ítélte a 92,9 MHz-es közösségi frekvenciát, és egyben kötelezte a hatóságot, hogy az erre vonatkozó szerződést megkösse a rádióval. Ezért az ingyenes, közösségi hullámhosszért három évig küzdött a Klubrádió. A pályázatot még a 2010-es választások előtt nyerték meg, de sem az akkori médiahatóság, sem annak jogutódja, a Médiatanács nem kötött velük szerződést. Az elsőfokú bíróság még tavaly a Klubrádiónak adott igazat, és létrehozta a műsor-szolgáltatási szerződést.

A Fővárosi Ítélőtábla azonban másodfokon visszaküldte első fokra a keresetet, mert az ítélet előtti napokban az Országgyűlés visszamenőleges hatállyal módosította a médiatörvényt. A Fővárosi Törvényszék a megismételt eljárásban ismét létrehozta a Klubrádió műsor-szolgáltatási szerződését, ez ellen a médiahatóság ugyan fellebbezett, de a Fővárosi Ítélőtábla jogerősen is elutasította a Médiatanács kifogásait.

A másodfokú bíróság április végén osztotta az első fokon született ítéletet, miszerint a hatóságnak meg kellett volna kötnie a szerződést a Klubrádióval, ennek hiányában pedig a bíróság hozta létre a műsor-szolgáltatási szerződést. A törvény és az ítélet alapján a Médiatanácsnak ezt hatósági szerződéssé kell alakítania. A Médiatanács közben rendkívüli jogorvoslati kérelemmel fordult a Kúriához, amely november közepén tárgyalja az ügyet.

A magyar jogrendszerben az ilyen felülvizsgálati kérelemnek nincs halasztó hatálya, tehát a médiahatóság jogsértő módon szabotálja a Klubrádió szerződésének aláírását. Arató András, a Klubrádió elnök-vezérigazgatója lapunknak múlt héten megerősítette, a hatóság a jogállamban megengedhetetlen módon jár el, hiszen a jogerős ítélet végrehajtása, a szerződés megkötése helyett húzza az időt. Ha egy magánszemély járna el hasonló módon, például nem fizetné meg a bíróság által rá kiszabott bírságot, akkor azt a törvény erejénél fogva behajtanák rajta. A jelenlegi magyar jogrendszerben azonban nincs semmilyen kényszerítő eszköz arra, amikor egy állami hatóság szabotálja el a bírósági ítélet végrehajtását. A lapunk által megkérdezett jogászok szerint a Klubrádió egy ilyen esetben kártérítési pert indíthatna a médiahatóság ellen, hiszen a szerződés aláírásának elszabotálása miatt nyilvánvalóan anyagi kára és elmaradt haszna keletkezik. Arra a kérdésünkre, hogy a Klubrádió miért nem indít kártérítési pert a hatóság ellen, Arató azt mondta, hogy jogászaik vizsgálják ennek lehetőségét is.