Az Amnesty International Magyarország és az Európai Roma Jogok Központja, az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ), a Magyar Helsinki Bizottság, valamint a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogvédõ Iroda közös levélben fordult a kormányhoz, az országgyûlési bizottsági vezetőkhöz, képviselõhöz és ombudsmanhoz. Azonnali fellépést sürgetnek a Szebb Jövőért Polgárőr Egyesület április 12-e óta tartó hajdúhadházi járőrözésével szemben.

Az egyesület megközelítőleg 180 tagja járőrözésekbe kezdett április 12-én Hajdúhadházon, ahol a 12 ezer fős lakosságnak körülbelül negyede tartozik a roma közösséghez - olvasható a levélben. A járőrözést 8-10 fős csoportokban, fekete, katonai jellegű ruházatban végzik, megfélemlítve a roma lakosságot, lefilmezve otthonaikat és kertjeiket.

Bejelentették szándékukat, hogy legalább két hétig maradnak a községben, illetve bizonyos információk szerint több demonstráció megtartására is készülnek. A mostani tevékenységük nagyon hasonlít a március 1-16 között a gyöngyöspatai romák ellen elkövetett zaklatásokhoz és félelemkeltéshez, amelyet a rendõrség nem akadályozott meg.

Az emberi jogi szervezetek korábban már többször kifejezték aggodalmukat a Szebb Jövőért Polgárőr Egyesület tevékenységével kapcsolatban, amely - noha céljai között a bűncselekmények megakadályozását, az állampolgárok megvédését és a közbiztonság védelmét nevezi meg - valójában egy félkatonai szervezet.

Az egyesület több szállal is kapcsolódik a gárdához és a szélsõjobboldali Jobbikhoz, amelynek a "cigánybűnözésrõl" szóló uszító retorikája etnikai feszültségeket kelt az országban, és félõ, hogy erőszakot is provokál. A Gyöngyöspatán végzett tényfeltárás alapján a Társaság a Szabadságjogokért összeállította "Jelentés és jogi állásfoglalás a gyöngyöspatai helyzetről" című jogi elemzését, amelyben felsorolja a magyar büntető törvénykönyv azon tényállásait, amelyeket a Szebb Jövőért Polgárõr Egyesület tagjai magatartásukkal feltehetõen megvalósítottak: ide értve a közösség tagja elleni erőszakot, a zaklatást és a garázdaságot. A rendõrség tétlensége pedig ilyen esetekben felvetheti a hivatali visszaélés lehetőségét, illetve a fegyelmi felelősségre vonás szükségességét.

A magyar alkotmány biztosítja a szabadsághoz és a személyes biztonsághoz való jogot, valamint az országot nemzetközi egyezmények - mint az Emberi Jogok Európai Egyezménye, az Európai Unió Alapjogi Charta és a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya - is kötelezik arra, hogy minden állampolgárának biztosítsa a szabadsághoz, biztonsághoz, a magán-, illetve családi élethez való jogot.

Hivatkozva Balog Zoltán államtitkár április 8-ai kijelentésére, miszerint: "Senki sem feltételezheti, hogy átveheti a rendőrség rendfenntartó szerepét és helyettesítheti a rendőrséget", a jogvédők arra kérik a magyar hatóságokat, hogy határozottan ítéljék el a Szebb Jövőért Polgárőr Egyesület romák ellen irányuló erőszakos és megfélemlítő magatartását. Továbbá arra kérik az illetékes hatóságokat, hogy utasítsák a rendőrséget a magyar jogszabályokba ütköző cselekedetek megelőzésére, illetve a bekövetkezett jogsértések esetén a nyomozások haladéktalan megindítására.