Borsik János, az ASZSZ elnöke sajtótájékoztatóján bejelentette, hogy a szakszervezetek folytatják a tiltakozásokat: június 16-ra közlekedést lassító autós demonstrációt terveznek, néhány vidéki városban tüntetések lesznek, június végén pedig szakmai, szakszervezeti sztrájk lehet a korkedvezményes és korengedményes nyugdíjak védelmében.

Kifogásolta, hogy a kormány a tervezett módosítási javaslatokról nem konzultáltak a szociális partnerekkel, sőt a javaslat benyújtása előtt egy héttel a kormány "likvidálta" az Országos Érdekegyeztető Tanácsot (OÉT). Az utóbbi lépést azért is megdöbbentőnek tartják, mert egy nappal korábban Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter még elismerően nyilatkozott a tripartit érdekegyeztető fórumról.

A szakszervezeti vezető szerint a kormány azzal, hogy "lehetővé teszi az ingyenmunkát, bevezeti a 44 órás munkahetet, növeli a munkáltató jogkörét a szabadságok kiadásában, hat hónapra növeli a most legfeljebb egy hónapos próbaidőt, a munkaerő-kölcsönzés ideiglenes időtartama pedig akár 5 év is lehet, legalizálni akarja a foglalkoztatásban elkövetett törvénysértéseket".

A próbaidő most 30 nap, és megállapodás alapján 60 nap is lehet, a módosítás nyomán azonban 6 hónapra is nőhetne, ha a kollektív szerződés úgy rendelkezik. Bár a szerződést mindkét fél következmények nélkül felmondhatja, ezzel a szakszervezeti vezető szerint vissza lehet élni.

A 44 órás munkahetet eredetileg a 2009. április 1. és 2011. december 31. közötti időszakra engedélyezték. A munkáltatók arra az esetre, ha a gazdasági válság miatt visszaesik a megrendelés, 36 órás munkahetet rendelhettek el, amit később ledolgoztathattak. Az időbeli határ megszűnésével a 36 órás munkahetet a munkáltatók 44 órással tudják kiváltani, de csak 40 órás munkabér jár érte - mondta Borsik János.

"Bevezetik az ingyenmunkát"

Az éves fizetett szabadságot most legfeljebb két részletben lehet kiadni, s egynegyede felett a munkavállaló rendelkezik. A módosítás elfogadásával azonban a munkáltató kivételes gazdasági érdekre hivatkozva 10 munkanap egybefüggő kiadásán túl a többit akár naponként is kiadhatná. A kéthetes kiadást is úgy fogalmazza meg a javaslat, hogy "a felek eltérő megállapodásának hiányában", ami azzal a veszéllyel jár, hogy a munkavállalót rá tudják venni arra, hogy még ezt se igényelje - vélekedett.

A szakszervezeti vezető úgy látja: azzal, hogy a törvényjavaslat előírja, hogy a munkavállalónak a túlmunkáért pótlék helyett szabadidő is járhat, bevezetik az ingyenmunkát. Hangsúlyozta: a legtöbben nem a szabadnapért, hanem a plusz fizetségért vállalnak túlmunkát. Az, ha a túlmunkáért pihenőidő jár majd, fizetéscsökkentést jelent, amire a rendszerváltás óta másodszor kerülne sor. Az első fizetéscsökkentést a 16 százalékos szja kulcs bevezetése idézte elő az ASZSZ elnöke szerint.

A munkaerő-kölcsönzés "ideiglenes" időtartama legfeljebb öt évig tarthat a javaslat szerint, ami az ASZSZ szerint teljesen indokolatlan, és kiszolgáltatottságot eredményez. Az ASZSZ szeretné elérni, hogy a kikölcsönzött munkavállalók a többiekkel azonos pozícióba kerüljenek - mondta Borsik János.

Hozzátette: a helyzetet súlyosbítja, hogy az OÉT megszüntetése miatt nem lehet megbeszélni a kormánnyal a módosításokat. A 23 éve működő OÉT a szakszervezeti vezető szerint a munkabéke letéteményese volt. A több egyeztető fórum helyett létrehozandó Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanácsról úgy vélekedett, hogy létszáma eleve biztosítani fogja annak működésképtelenségét. "Valószínűleg az is volt a kormány szándéka, hogy működésképtelen szervezetet hozzanak létre" - jelentette ki. - Az, hogy a tripartit egyeztetést semmibe veszi a kormány, példa nélküli Európában; ezzel kikerül az utcára az érdekegyeztetés, konfliktusok, sztrájkok következnek majd - figyelmeztetett Borsik János.