Európai uniós, az államreform operatív program keretében nyújtott 22 milliónyi forint támogatás felhasználásával készült el a Kúria középtávú intézményi stratégiája – erről Darák Péter, a legfőbb bírói fórum elnöke, Hörcherné Marosi Ildikó kúriai bíró és Bencze Mátyás egyetemi docens beszélt a szervezet pénteki sajtótájékoztatóján. A dokumentumot – külső szakértők bevonásával – tíz kúriai bíróból álló munkacsoport állította össze. 

Elsőként azt kívánták felmérni, hogy a Kúria milyen személyi, jogi és infrastrukturális feltételekkel rendelkezik alkotmányos feladatának, a jogegység megteremtésének biztosításához, majd a helyzetelemzést követően megfogalmazták a feladatokat is. A cél alapvetően az átlátható, hatékony és eredményes működés feltételeinek megteremtése, amelynek része a joggyakorlat-elemzés rendszerének kiépítés, az alsóbb fokú bíróságokkal való intenzívebb kapcsolattartás, a joggyakorlat egységesítését segítő dokumentumok nyilvánosságának biztosítása.

A Kúria – amely a hatalommegosztás rendjében semleges, az állandóságot, egyben a kontinuitást képviselő közjogi intézmény – egyik legfontosabb feladata a stratégia szerint az, hogy a társadalom széles rétegeit, illetve az alapvető jogokat és jelentős érdekeket érintő ügyekben képes legyen a jogegységet, vagyis az ítélkezési gyakorlat egységességét biztosítani, ami kiszámíthatóságot és igazságosságot feltételez. Ennek érdekében meg kívánják erősíteni a kollektív – nagytanácsi – ítélkező tevékenységet.

A stratégia sajátossága, hogy olyan kérdésekre is kitér, amelyekről eddig kevés szó esett: utal az egyes bírósági szintek közötti megfelelő információáramlásra, s ami a kívülállók számára még érdekesebb, az egyes ügyekkel kapcsolatban a közvélemény felől érkező nyomás kezelésére. Ez utóbbit a közbizalom megőrzése szempontjából is fontos kérdésnek tartják.