A felsőoktatásban az utóbbi években előtérbe került a minőség, ami a jövőben egyre fontosabb lesz, szemben az elmúlt másfél évtizeddel, amikor a mennyiségi változások, a hallgatói létszám növekedése jellemezték az egyetemeket, főiskolákat - mondta Hiller István oktatási és kulturális miniszter a főiskolai tanári kinevezési okiratok átadási ünnepségén.

A nagy horderejű változásokkal kapcsolatos viták segítik a minőség javítását, ha alaptételül mindegyik fél elfogadja, hogy a XXI. században a valódi érvényesülés feltétele "a megszerzett és alkalmazható tudás", amelyet a magas szintű magyar felsőoktatásban szerezhetnek meg a hallgatók.

A tárcavezető szerint a bolognai folyamat egyes részeit lehet  kritizálni, alakítani, de a rendszeren belül maradva. A folyamat Magyarországnak kifejezetten előnyös, és nagy elismerés, hogy a következő Bologna-konferenciát Magyarországon és Ausztriában rendezik 2010 tavaszán. Ennek keretében több mint 40 ország oktatáspolitikai vezetői, kormánytagjai jönnek Budapestre és Bécsbe.

A bolognai folyamat célja az egységes európai felsőoktatási rendszer kialakítása úgy, hogy összehangolja a különböző felsőfokú minősítéseket. A minősítések, bizonyítványok kölcsön elfogadhatóságát biztosító kritériumokat minden szakirányra, szakra rögzítik. Az alapvető keretrendszer három részre tagolódik, három egymásra épülő diplomával: bachelor, master's és doktori címekkel, ezek megszerzése többnyire három, kettő, illetve három évet vesz igénybe.

Hiller István az okiratátadási ünnepségen megemlítette, hogy a felsőoktatás színvonalához tartozik az idegen nyelvek ismerete, ugyanakkor "nagy létszámban vannak olyan hallgatók, akik nem kapnak diplomát, mert nincs nyelvvizsgájuk". Ezzel kapcsolatban megjegyezte: "nem fogom megváltoztatni ezt", a továbbiakban is a diploma feltétele lesz a nyelvvizsga. A finanszírozást illetően a kormányzat mindent megtett annak érdekében, hogy fejlesszék a hallgatók nyelvtudását.

A tárcavezető a hallgatói létszám utóbbi időszakban bekövetkező megnégyszereződését szükségesnek mondta, de jelezte: ez a trend nem folytatódik. A cél az, hogy a nemzetközi változásokkal összhangban következzenek be a változások a felsőoktatásban, melynek eredményeként az elvégzett munka minősége áll majd a középpontban.

Hiller István beszélt arról is, hogy az "évtizedek óta nem látott", több mint 100 milliárd forintos beruházás következtében sok felsőoktatási intézmény új vagy felújított épületeket, laboratóriumokat, előadótermeket kapott. Reményét fejezte ki, hogy az infrastrukturális és szervezeti változások "az egyes intézményeket és az intézmények együttesét, a magyar felsőoktatás egészét" gazdagítják majd. Magyarország jövője "adottságai révén, a tehetsége révén az oktatásban, a kultúrában, az innovációban áll".

Közoktatási elutasítás a költségvetésnek

Nem támogatta a Közoktatás-politikai Tanács keddi ülésén a jövő évi költségvetés tervezetének közoktatási tételeit, melyet a kormányon kívül minden résztvevő elutasított - közölte az ülés után a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) elnöke, Kerpen Gábor. Hozzátette: a PDSZ a költségvetésről szerdára egyeztetésre hívta a közoktatásban érintett szakszervezeteket, hogy közös fellépést alakítsanak ki.    

A PDSZ álláspontját azzal indokolta, hogy több mint 60 milliárd forinttal csökkenne a közoktatás normatív támogatása. A leginkább kifogásolható, hogy a teljesítménymutató miatt 12 milliárdot automatikusan kivesznek a közoktatásból, ennek következménye pedig az osztálylétszámok ugrásszerű növekedése lesz. Az is elfogadhatatlan, hogy az érettségi finanszírozását nagy mértékben csökkentsék, s a pedagógus-továbbképzés és a szakvizsga támogatását eliminálják, felülírják.

Kerpen Gábor az ülésen nyomatékosan kérte, hogy az oktatási miniszterek márciusi ülésén Magyarországot képviselő résztvevő számoljon be tevékenységéről, különös tekintettel arra, hogy egy ott aláírt dokumentum a társadalmi kohézió megerősítését nevezi meg célként. Ennek eszközéül a közoktatásba és képzésbe való befektetések megtartását és növelését jelöli meg.