Következményei lesznek a népszámláláskor megvallott identitásnak

Ombudsman - adatvédelem Ombudsman - kisebbségek jogok jogvédők kisebbségi önkormányzatok nemzet ombudsman társadalom önkormányzati választások

A népszámlálás következményei a nemzetiségi joggyakorlás mindennapjaiban mutatkozhatnak majd meg, például abban, miként érvényesülnek az adatok a nemzetiségi önkormányzati választások kiírásában – figyelmeztet Szabó Máté ombudsman.

Az alapvető jogok biztosa üdvözli, és jelentős előrelépésnek tartja, hogy a 2011. évi népszámlálás napokban nyilvánosságra hozott adatai szerint – a tíz évvel ezelőttiekhez képest – lényegesen többen vallották meg a nemzetiségi identitásukat. Az ombudsman szerint ugyanakkor a statisztika fontossága mellett az a lényeges, milyen gyakorlati következtetések követik a népszámlálás eredményét.

Az Országos Sajtószolgálathoz eljuttatott közleményében Szabó Máté emlékeztet arra, hogy az alaptörvény és a nemzetiségek jogairól szóló törvény rögzíti: a nemzetiségek a magyar politikai közösség részei, államalkotó tényezők, nemzetiséghez tartozó minden magyar állampolgárnak joga van önazonossága szabad megvallásához és megőrzéséhez. A tíz évvel korábbinál majdnem ötven százalékkal többen vallották magukat valamelyik nemzetiséghez tartozónak, és ötven százaléknál is többel emelkedett a roma identitásukat megjelölők száma. Az ombudsman szerint a nemzetiséghez tartozás ilyen önkéntes és szabad vállalása örvendetes, ugyanakkor azonban nem egy lezárt folyamat eredményének, inkább egy kedvező iránynak tekinthető.

Az alapvető jogok biztosáról szóló törvény az ombudsman kiemelt feladataként szabja meg a Magyarországon élő nemzetiségek jogainak védelmét. Ennek szellemében a biztos arra hívja fel a figyelmet, hogy a népszámlálás felismeréseinek valós következményei a nemzetiségek joggyakorlásának mindennapjaiban mutatkozhatnak majd meg, például abban, miként érvényesülnek az adatok a jövő évi nemzetiségi önkormányzati választások kiírásában, vagy a nemzetiségi települések közös önkormányzati hivatalainak létrehozása során, vagy például a nemzetiségi nyelvhasználathoz kapcsolódó jogok garantálásában.

Orbán fogorvosa mindent megtett, mégis beragadtak az Ironmannek járó milliók

Hiába várja a júliusban azonnalira beígért állami támogatást a nyáron lezajlott Ironman 70.3 verseny szervezője. A nemzetgazdasági szempontból is fontos nemzetközi rendezvénynek a kormány 180 millió forintot ítélt meg, a pénznek a Magyar Triatlon Szövetségen keresztül kellene eljutnia az ironmanesekhez, de nem jut. A szakszövetség és a versenylicencet birtokló Kropkó Péter vállalkozása között rég elmérgesedett a viszony, főleg miután a szövetség a tavasszal megpróbálta bemártani őket az amerikai jogtulajdonosnál.

"A TEK működésképtelen, veszélyt jelent a magyarokra"

A Demokratikus Koalíció szóvivője azt követeli, hogy számolják fel a Terrorelhárítási Központot (TEK) és helyezzék szakmai alapokra a terrorelhárítást. Gréczy Zsolt szerint a hazai terrorelhárítás jelenlegi formájában működésképtelen, ezért veszélyt jelent a magyarokra és az Európai Unió többi polgárára is.

Brüsszel nem fél Orbántól és nem áll bosszút - interjú Navracsics Tiborral

Érzelmileg színesen fejezi ki magát – így fogalmazott Navracsics Tibor uniós biztos lapunknak annak kapcsán, hogy az Orbán a népszavazás után is csatákat akar nyerni Brüsszel ellen. A politikus beszélt arról is, miért szavazott nemmel a népszavazáson, kellet-e ehhez engedélyt kérnie, főnökétől, és elemezte az unió helyzetét is.

Nem nyomoznak - törvényesen jutott ingatlanhoz Rogán feltalálótársa

Nem történt bűncselekmény a BRFK Korrupciós és Gazdasági Bűncselekmények Elleni Főosztálya szerint akkor, amikor az V. kerületi önkormányzat a sajtó értékelése szerint rendkívül előnyös áron segítette hozzá az általa bérelt ingatlanhoz Csík Balázst, az offshore hétterű Hunguard Zrt. társtulajdonosát, Rogán Antal propagandaminiszter feltalálótársát.

Így töpörödött össze a pécsi magasház

Mostanra csupán néhány emeletnyi torzó maradt Pécs egykori híres panelmonstrumából, amit a Guiness Rekordok Könyve Közép-Európa legmagasabb lakatlan épületeként tartott számon. Az 1976-ban átadott, '89-re egy építési hiba miatt életveszélyessé vált 25 emeletes házat végeláthatatlan huzavona után idén tavasszal kezdték lebontani, a kivitelezők szerint év végére nyoma sem marad. Képsorozatunkban megnézheti, hogyan tűnik el lassan a föld színéről a Kádár-korszak egyik büszkesége.