Ahogyan Gyurcsány Ferenc is utalt rá pártalapító beszédében, a parlamenti frakciójuk megalakítása nagyban múlik majd a jelenlegi kormányzóerők jóindulatán. Annak ellenére ugyanis, hogy megvan a Demokratikus Koalíció saját képviselőcsoportjához szükséges tíz fő (ennyi a Házszabályban lefektetett követelmény), a formai elfogadásuk még nem biztos, hogy akadálymentes lesz.

A Népszabadság információi szerint Mesterházy Attila pártelnök-frakcióvezető hétfőn egy átiratban arról fogja csak tájékoztatni Kövér László házelnököt, hogy kik alkotják az MSZP parlamenti képviselőcsoportját, nem pedig arról küld levelet a fideszes politikusnak, hogy kik és milyen alapon váltak, illetve léptek ki a frakcióból. Mint azt megírtuk korábban, Gyurcsányék épp ezt szorgalmazták Mesterházyéknál egy írásos jegyzékben, azt kérve: már vasárnap küldjenek hivatalos levelet – akár faxon – az Országgyűlés első emberének. A terminusok azonban nagyon fontosak lesznek.

A Házszabály meglehetősen tágan kezeli ezt a kérdést, ismereteink szerint épp az MDNP – az alábbiakban tárgyalt – különfrakciója adhat precedenst és lehetőséget a volt kormányfőnek és támogatóinak. A Gyurcsány-szárny megalakulása is belefér ugyanis az akkor hivatkozott és azóta a Házszabály részéve tett egyik ügyrendi javaslatba, amely a hat hónapos függetlenségi moratóriumot csak a kilépéssel és kizárással függetlenné vált képviselőkre vonatkoztatja, a „más módon függetlenné vált képviselőkre” viszont nem. Hogy mit jelenthet a „más módon” az jószerivel majd a házelnök Kövér László olvasatán múlik, illetve azon: Gyurcsányék hogyan fogalmazzák majd meg saját frakcióalakításuk okait és alapjait.

Nem a Gyurcsány-szárny kiválása lesz az első az újkori politikai történelemben, frakciószakadásokra, átalakulásra már korábban is volt példa. A rendszerváltás után pár évvel, 1992-ben például amikor a Kisgazdák kiléptek az MDF-fel kötött koalícióból, a képviselőcsoportjukban ülő negyvennégy ember közül harminchat „antallista” maradt és az MDF-kormány támogatása mellett foglalt állást. A maradiakat kizárták a pártból, ők Egyesült Kisgazda Párt néven formáltak új alakulatot, de ez nem élt meg hosszú életet.

A kisgazdák mellett az MDF is szakadásig vitte, előbb a Csurka István irányította radikális szélsőjobboldali irány vált külön és alakított új pártot MIÉP néven, majd 1996-ban a Szabó Iván-féle Magyar Demokrata Néppárt (MDNP) alakított saját frakciót. Az MDNP 1996. március 4-én alakult meg, miután az MDF X. országos gyűlésén Szabó elindult a párt elnökválasztásán, de alulmaradt Lezsák Sándorral szemben, s emiatt több ismert párttársával (például Szabad György) együtt "úgy ítélte meg hogy az általuk fontosnak tartott politikai értékek nem kaphatnak megfelelő képviseletet az MDF új vezetésében", ezért kiléptek a pártból.

Az MDNP országgyűlési frakciója tizenöt parlamenti képviselővel 1996 márciusában alakult meg, vezetője Szabó Iván lett. Érdekesség, hogy akkor a pártok konszenzusa alapján az MDNP-nek megengedték, hogy annak ellenére önálló képviselőcsoportot alakíthasson, hogy az MDNP új formáció volt, korábban parlamenti választáson nem indult. Akkor hozták meg azt az egyedi döntést, amelyre – a „más mód” miatt - most is hivatkozni lehet. A politikatörténet fintora, hogy az MDNP beolvadva később visszatért az MDF-be; igaz nem sokkal később az MDF – miután nem jutott be a Parlamentbe – egyszerűen kimúlt.

Az MDF történetében ezzel együtt van még egy, a Gyurcsány-frakcióhoz hasonló, vagy legalábbis ahhoz kapcsolható esemény. Miután a Dávid Ibolya vezette pártból – különböző, de összefüggő okok miatt – kilépett Almássy Kornél és Vas János, az MDF-frakció létszáma a szükséges alá csökkent. Az utolsó pillanatban az egykori fideszes, de a „leigazolás” idején a Független Kisgazda, Nemzeti Egységpárt színeit képviselő Lengyel Zoltán mentette meg a frakciót. Akkor azt mondták, így jobban képviselheti a kisgazdák érdekeit és szabad mandátumot kapott, vagyis nem kellett tartania magát az MDF egységes álláspontjaihoz, de mindenki számára egyértelmű volt: politikai üzlet köttetett.

Ami pedig a jelenlegi kormányzópártokat illeti: a KDNP-ben is számos kizárás és átülés volt, elsősorban azért, mert a kereszténydemokraták közül több képviselő nem fogadta el Giczy György radikális programját. Az akkor egyet nem értő politikusok idővel betagozódtak a Fideszbe.

Gyurcsány Ferenc, Október 23-án ünnepli egyéves születésnapját a Demokratikus Koalíció