A tanácskozás előtt kétoldalú találkozója volt Norbert Lammerttel, aki kifejtette azt a német álláspontot, hogy az európai válságkezelés során mindenkinek a maga problémáját kell megoldania, ha viszont ehhez közösségi segítséget igényel, akkor bizonyos feltételeknek meg kell felelni. Ez érvényes Magyarország esetében is – ismertette a magyar házelnök a német parlamenti elnök véleményét.

"Abban értettünk egyet, azt sikerült tisztáznunk, hogy ezek a feltételek, ha már pénzről van szó, csak gazdasági természetűek lehetnek, politikaiak nem" – mondta Kövér László. 

Az Országgyűlés elnöke elmondta, hogy tájékoztatta a Bundestag-elnököt a magyar parlament napirendjén levő kérdésekről, köztük a választási eljárással kapcsolatos tervezetről. Ez sem lesz éles vitáktól mentes – jelezte. A megbeszélésen szintén szóba került az IMF/EU-tárgyalások ügye, annak összefüggése a magyar költségvetés tervezetével.

Kövér László külön megbeszélést folytatott Jean-Claude Mignon francia politikussal, az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének elnökével is. A találkozó után Mignon üdvözölte azt, hogy Magyarország kész megfogadni az ET égisze alatt működő alkotmányjogi tanácsadó testület, a Velencei Bizottság ajánlásait az ellentmondásosnak tekintett magyar törvényekkel kapcsolatban. Az Európa Tanács és annak különböző szervei Magyarország rendelkezésére állnak, készek áttekinteni e törvények szövegét, ő maga pedig bízik Magyarországban – mondta. Utalt arra, hogy a Velencei Bizottság szakvéleménye olyan általános elveken alapul, amelyek az ET valamennyi tagországára nézve érvényesek. 

A 47 országot összefogó Európa Tanács kétévente rendezi meg a parlamenti elnökök konferenciáját. A csütörtökön nyílt kétnapos értekezlet egyik napirendi pontja a képviseleti demokrácia válsága.

Újságíróknak nyilatkozva Kövér László úgy vélekedett: valóban létezik egyfajta kiábrándultság egész Európában a képviseleti demokráciával kapcsolatban, miként azt Jean-Claude Mignon kettőjük kétoldalú találkozóján is hangoztatta. Az ET parlamenti közgyűlésének elnöke – mondta a magyar házelnök – azokra a szélsőséges pártokra utalt, amelyek az elmúlt választásokon sikert aratva bejutottak különböző nemzeti parlamentekbe. 

Kövér László ehhez hozzátette: nemcsak szélsőjobboldali, idegengyűlölő pártokról van szó, hanem olyan, általa "blöffpártoknak" nevezett tömörülésekről is, amelyeknek nincs valós megoldási javaslatuk a társadalom, a nemzet, illetve Európa gondjaira, csak éppen tiltakozásként, "rossz poénként indulnak a választásokon", és ezt a választók egy része pozitívan fogadja.

Az Országgyűlés elnöke – mint közölte – azt a véleményét osztotta meg Jean-Claude Mignonnal, hogy az Európát ma sújtó válság nem elsősorban pénzügyi-gazdasági természetű, hanem morális természetű. Szerinte az elmúlt 20-30 évben "a demokráciák alól kimosódott az a közös értékalap, amely ezeket a demokráciákat létrehozta". 

"Alapvető kérdésekben nagyon is eltérő módon gondolkodunk" – mondta Kövér, aki szerint Magyarország nem a vélt vagy valós hibáiért került "a szőnyeg szélére" és a nemzetközi fórumok érdeklődésének homlokterébe, "hanem mert sokak számára már halálra ítélt vagy ódivatú, kimúlóban levő értékeket elevenítettünk fel, és tettünk a politikánk középpontjába, ami nem mindenki számára elfogadható".