Kövér László a magyarok egymásra találásáról beszélt

Kövér László szerint semmit nem tanult a történelemből az, aki azt hiszi, az örökös meghunyászkodás hoz biztonságos életet. A házelnök beszéde végén kitűzte a székely zászlót Berettyóújfalun a városháza homlokzatára.

Küzdelemmel, kockázattal és sokszor áldozatokkal jár az" elemi jogainkért és a tisztességes bánásmódért" való kiállás - hangoztatta a házelnök a berettyóújfalui városházán a székely zászló kitűzése alkalmából és Orbán Balázs egykori városi parlamenti képviselő emlékére szervezett pénteki ünnepségen. Véleménye szerint azt sem Brüsszelben, sem a Székelyföldön nem adják ingyen.

Kövér László a házelnöki pulpituson
Kövér László a házelnöki pulpituson

"Aki azt hiszi, hogy az örökös meghunyászkodás (...) hoz biztonságos életet, az semmit nem tanult a történelemből" - mondta Kövér László, hozzáfűzve: aki mindezt politikusként hirdeti, az a nemzet sírásója.

Az Országgyűlés elnöke úgy fogalmazott, a magyarok 1918-1919 "honvesztő történései" idején és a 2004-es népszavazáskor is azt gondolták, hogy egyéni boldogulásuk, túlélésük ára a közösséghez tartozásukról való lemondás. Hozzátette: mindig bajt hoz a jövő, ha a magyarok egymást tehernek érzik.

A politikus óva intett attól, hogy megismétlődjön a történelem, hogy 1918-1919-hez és 2004-hez hasonlóan a magyarok ismét egymás ellen forduljanak.

Kitért arra, hogy akkor is székely zászlók lengtek a havas szélben, amikor 1918 decemberében az akkori székely nemzeti tanács felhívással fordult a frontról hazatérő székely katonákhoz. A hazát és a nemzeti önbecsülést megtartani akaró magyarokban csak a nemzeti lobogó és a székely zászló tartotta akkor a lelket - hangoztatta Kövér László.

Rámutatott: bár a magyar és székely honvédők az első világháború után nem tudták megakadályozni a történelmi Magyarország szétszabdalását, napjainkban az egységesülő Európa - "megannyi ellentmondása mellett is" - lassan, de biztosan felszámolja a magyarokat egymástól elválasztó országhatárokat.

Hozzátette: a 2010-ben alakult Országgyűlés megteremtette a közjogi lehetőségét a magyarok egymásra találásának.

Figyelünk és támogatjuk

Kövér László végezetül azt mondta: a székely zászló kitűzése Magyarországon azt jelenti, hogy "figyelünk a velünk összetartozókra, hogy támogatjuk a székelység küzdelmét az autonómiáért, a kulturális önrendelkezésért, az Erdélyből és Székelyföldről 90 éve szakadatlanul folyó forráskivonás befejezéséért, a tisztességes és méltó, az alapvető emberi értékekre épülő közös élet megteremtésének lehetőségéért".

A városházán ünnepi műsorral emlékeztek meg a "legnagyobb székelyről", Orbán Balázs íróról, néprajzkutatóról, akit Berettyóújfaluból választottak 1881-ben parlamenti képviselővé.

Kövér László Vitányi István (Fidesz) országgyűlési képviselő és Muraközi István (Fidesz) polgármester társaságában tűzte ki a székely zászlót a városháza homlokzatára.

Top cikkek
Érdemes elolvasni
1
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.