'Ki kell beszélni Trianon traumáját!'

Nemzeti Összetartozás napjává nyilvánítaná a T. Ház június 4-ét, a trianoni békediktátum 90. évfordulóján. Trianont minden frakció a magyarság egyik legnagyobb, máig kibeszéletlen traumának nevezte.

A fideszes Kövér László az előterjesztés általános vitáját megnyitó expozéjában azt mondta, a javaslat az 1920. június 4-én aláírt trianoni békediktátum által okozott nemzeti tragédia kilencvenedik évfordulójáról hivatott megemlékezni. Szerinte a 90 évvel ezelőtt történtek feldolgozhatatlan kollektív traumaként nehezednek a magyarság és szomszéd népek közgondolkodására. Nem folytatható, hogy nem nézünk szembe a kérdéssel - mutatott rá.

A Trianon-tabu egyet jelentett "egy negatív nemzetstratégiával, a vélt vagy valós nemzetközi elvárásoknak való megfelelés védekező kényszerével, a szomszédok nacionalista elitjével való összehajolással, a tanuljunk meg kicsik lenni szégyenteljes doktrínájával, (...) a 2004. december 5-t megelőző gyalázatos nemzetellenes uszítással" - mondta Kövér László.

Új nemzetpolitikát sürgetett, amely "értelmetlenné teszi a határon túli és inneni jelzőszerkezetek használatát. Egy magyar világ, egy magyar nemzet van, és minden magyar felelős minden magyarért" - fogalmazott a fideszes politikus, akinek szavait taps fogadta a Fidesz-KDNP soraiból.

A javaslat azt üzeni, hogy Magyarországnak az unió államaként le kell zárni a kilencven évvel ezelőtti ország- és nemzetdarabolás tudomásul nem vételének korszakát. Kimondva, ahogy sikertelen volt a nemzeti célok elérése szempontjából a revizionizmus politikája, ugyanúgy sikertelen és folytathatatlan az elhallgatás, az önmegtagadás szocializmust is túlélt politikája is. "A történelmi Magyarország nem támasztható fel. De nem is szükséges, hogy feltámadjon, hiszen él: a lelkekben, a kultúránkban, a nyelvünkben, az általunk épített templomokban, emberi kapcsolatainkban" - mondta.

A magyarság egyik legnagyobb történelmi tragédiája

A közép-európai rendszerváltozások, Európa újraegyesítése bár csalódást keltett a nemzeti problémák automatikusan sikeres megoldásában reménykedőknek, de mégis csak a legkedvezőbb kereteket kínálják a nemzeti érdekérvényesítési törekvéseink számára - közölte. Az ebben rejlő lehetőségek kihasználásához magunk mögött kell hagyni a trianoni traumát - tette hozzá.

A trianoni emléknappal kapcsolatos törvényjavaslat arról szól, hogy meg kell próbálni együtt megérteni a magyarság egyik legnagyobb történelmi tragédiáját - mondta a Fidesz vezérszónoka,  L. Simon László. Felhívta a figyelmet arra, hogy javaslatuk önkritikus, figyelembe veszi a szomszédos nemzetek érzékenységét, miközben kerüli mind az önsajnálatot, mind az öndicséretet. Kijelentette, hogy "ezzel a törvénnyel emléket állítunk hazájukhoz és nemzetükhöz mindig hű magyar őseinknek, magunkhoz öleljük méltatlanul eltaszított testvéreinket, megtiszteljük a szomszédainkat, példát adunk gyermekeinknek és utódainknak, mert a jövő felé kell fordulnunk".

A cél, hogy jó legyen magyarként élni

A kereszténydemokrata Simicskó István szerint a kettős állampolgárságról, illetve a Nemzeti Összetartozás melletti tanúságtételről szóló törvényjavaslat közös célja, hogy "jó érzés legyen magyarként élni a világban". 

Szétszakítás és egybetartozás

Az MSZP azt javasolja, hogy a "szétszakítás napját kössük össze az egybetartozás folyamatával", így a trianoni békediktátum napja mellett "Európa napját, május 9-ét is nevezzük a nemzeti összetartozás napjának" - mondta Hiller István ügyvezető oktatási és kulturális miniszteraz általános vitában. Vezérszónoki felszólalásában igazságtalannak és megalázónak nevezte a trianoni döntést, amelyet gyakran nem minden alap nélkül hasonlították Mohácshoz.

Ugyanakkor a revizionalizmus politikája történelmileg és geopolitikailag vesztésre volt ítélve. A második világháborút követő "elhallgatás és elhallgattatás" politikája sem volt jobb, hiszen az égő sebek megmaradtak. Az MSZP éppen ezért nem a revizionalizmusban, vagy az elhallgatásban érdekelt, hanem a "közösen vallott és vállalt identitás formáinak kiterjesztésében". 

Adósságot törleszt az Országgyűlés

A Jobbik szerint adósságot törleszt a magyar Országgyűlés a Nemzeti Összetartozás melletti tanúságtételről szóló törvényjavaslat elfogadásával. Vona Gábor, a párt vezérszónoka utalva a kettős állampolgárságról előző nap tárgyalt indítványra is, történelminek nevezte az új Országgyűlést és a javaslatot. Méltó a felelősséghez a javaslat, és gratulált az előterjesztőknek szándéktól függetlenül.

Örömét fejezte ki a szóhasználat kapcsán is, hogy nem békeszerződést, hanem békediktátumot használtak benne az indítványozók. Vona szerint aki e javaslatot nem szavazza meg, soha nem volt benne a magyar történelembenA Jobbik azt is javasolja, hogy a törvényjavaslatot jelenítsék meg az oktatásban is.

Emlékezzünk a nem magyarokról is

Támogatja a Lehet Más a Politika (LMP) a Nemzeti Összetartozás melletti tanúságtételről szóló törvényjavaslatot - mondta a párt vezérszónoka. Mile Lajos rokonszenvesnek nevezte a javaslat címét, hogy a nemzeti tragédiára való megemlékezés kapcsán az összetartozás szükségességét hangsúlyozza. Dicséretesnek tartotta azt is, hogy tágabb integráció felé tágítják a kört, a Kárpát-medencei népek együttélésének, egymásra utaltságának fontosságát rögzítik az előterjesztők.

Az LMP javasolni fogja az indítvány kiegészítését, azzal, hogy elismeréssel emlékeznek azokról, akik nem magyarként vállaltak szolidaritást és ezért sérelmet szenvedtek. Remélik, a higgadt és tárgyilagos szembe nézés, a körültekintő tisztázás pillanatát élik, az elhallgatások, tiltások, indulatok, pátoszok korszakát pedig le tudják zárni.

Kövér László beszél az Országgyűlés plenáris ülésén
Kövér László, a Fidesz országgyûlési képviselõje a Nemzeti Összetartozás melletti tanúságtételrõl szóló törvény elõterjesztõje beszél az Országgyûlés plenáris ülésén.
Top cikkek
Érdemes elolvasni
1
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.