Kövér: Kényszerből akasztottunk tengelyt a fél világgal
Kövér László szerint a jelenlegi kormányoldal nem úgy indult neki a jelenlegi parlamenti ciklusnak, hogy tengelyt akaszt a fél világgal, de egy olyan gazdaságpolitikai stratégiára lett rákényszerítve, amely ezt eredményezte.
"Nem úgy indultunk neki a ciklusnak, hogy mi tengelyt akasztunk a fél világgal. (...) Bátrak vagyunk, de nem vakmerőek, szerettünk volna ennél olcsóbban megúszni bizonyos szükségszerű politikai döntéseket." A kabinet azonban rá lett kényszerítve egy olyan gazdaságpolitikára, amelynek abból kellett kiindulnia, hogy muszáj teljesíteni azokat a vállalt, ám valótlan gazdasági számokat, amelyeket még az előző kormányzat rögzített; s ehhez voltak szükségesek például a válságadók - fejtette ki az államfői jogokat gyakorló házelnök kedden a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tudományos diákköreként működő Ostrakon Hallgatói Szervezet Közéleti körkép című sorozatának rendezvényén, a fővárosban.
Felidézte: 2010-ben kormányra kerülve megpróbáltak egy olyan gazdaságpolitikai stratégiát követni, amelynek az lett volna a javasolt kiindulópontja, hogy miután az Európai Unió és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) "cinkos volt abban, hogy az előttünk lévő kormányok meghamisították Magyarország gazdasági adatait", "nyissunk új lapot", és a konvergenciaprogramba, valamint a költségvetési törvénybe írtak legyenek kiradírozva, és kerüljenek be oda a valós számok.
Az új kabinet akkor azt kérte, "engedjék már meg nekünk, hogy magasabb legyen az államháztartási hiány, mint amit ők úgy fogadtak el, hogy pontosan tudták, hogy az nem lehet igaz. És erre azt mondták: azt nem lehet" - fejtette ki Kövér László, hozzátéve, hogy ekkor kellett bevezetni például a különböző válságadókat, amelyek arról szóltak, hogy ne az emberekről, a magyar vállalkozásokról kelljen "a nyolcadik bőrt lehúzni". "Így voltunk mi tulajdonképpen rákényszerítve egy olyan gazdasági stratégia megindítására", amelynek abból kellett kiindulnia, hogy muszáj teljesíteni azokat a vállalt, ám valótlan gazdasági számokat, amelyeket még az előző kormányzat rögzített - összegezte.
Kövér László előadásában kitért arra is, hogy véleménye szerint a mögöttük hagyott időszak eredményei egyelőre szimbolikusak, a gazdasági teljesítőképesség nem sokkal áll jobban, mint 2010-ben. A szimbolikus politizálás területén viszont "óriási dolgokat alkottunk" - mondta, példaként említve, hogy az első jogszabály-alkotási mozzanatok egyikeként elfogadták a nemzeti összetartozásról szóló törvényi deklarációt, "a nemzetpolitika krédóját", amely azt próbálja megfogalmazni, hogy a trianoni döntés után 90 évvel ideje lenne egy olyan hozzáállás felé fordulni, miszerint "a 90 évből, ami ezt a tragédiát követte, ebből erőt is lehet meríteni". "Talán ebből az erőből táplálkozva kellene megpróbálni újra összeilleszteni a nemzet szétdarabolt részeit" - fogalmazott.
A házelnök az egyetem diákjai és oktatói előtt leghosszabban a nemzetpolitikáról beszélt, amelyről szólva a 2002 és 2010 közötti időszakot rettenetes nyolc évnek nevezte, mélypontjának pedig 2004. december 5-ét, a kettős állampolgárságról szóló népszavazás napját. 2004. december 5-e "következményeit sosem tudtuk volna kiheverni", ha a Fidesz-KDNP 2010-ben nem arat kétharmados győzelmet - vélekedett, majd úgy fogalmazott, hogy a több mint hét évvel ezelőtti népszavazáson kiderült, "Csaba királyfinak esze ágában sincs megsegíteni" az elszakadt területeken élőket. A 2010-es kétharmad azonban visszahozott a reményekből, az viszont még hiányzik, hogy Magyarország ismét egy olyan, önbizalomtól duzzadó ország legyen, amely úgy is erősíti a nemzeti önazonosságot, hogy tekintélyt képvisel, és felnéznek rá más országok - hangsúlyozta Kövér László.
