A fideszes politikus szerint a Brexit kapcsán nem a britek, hanem az EU rontott el valamit. Szerinte az a kísérlet, amelyet a balliberális, kozmopolita oldal végez az emberek nemi, vallási, nemzeti identitásának módszeres aláásásával, „társadalmi értelemben egy csernobili atomkatasztrófával fenyeget".

Kövér a lapnak azt mondta: egyelőre nem tudunk semmit a Brexit valódi következményeiről. Hozzátette: „Csupán annyi történt, hogy a szavazók többsége az Európai Unióból (EU) való kilépésre voksolt. Ez a demokrácia. A magukat megfellebbezhetetlen demokratáknak bemutató politikusok viszont épp ezt nem tudják most elfogadni. Nem a klasszikus bal-jobb oldali felosztás mentén dőlt el a referendum, de egyértelműen baloldali mentalitást, lelki beállítottságot tükröz, hogy „csak akkor él a demokrácia, ha az van, amit én akarok". Ha valaki elrontott itt valamit, az az EU. Morálisan és politikailag is bukott politikusok vezetik, akik mindig, mindenért csak áthárítják a felelősséget, most épp a brit politikusokra, az úgynevezett populistákra és a szavazókra. Az embereket viszont nem lehet leváltani, ez még a több tízmillió ember haláláért felelős Sztálinnak sem sikerült. A demokrácia azt jelenti, hogy azt kell tenni, amit a nép többsége akar. Ha az emberek nem hallgatnak az elitre, ez azt jelenti, hogy ez utóbbi valamit elrontott."

Arra a kérdésre, hogy Magyarországnak bent kell maradnia az unióban – Kövér azt felelte: „attól, hogy az unió rosszul működik, még nem feltétlenül kell kilépni belőle. Meg kell próbálni megváltoztatni. A mi felfogásunkban az Európai Unió a nemzeti érdekérvényesítésnek – ez idő szerint – a legkedvezőbb kerete. Az unió Magyarországnak előnyös, tagságunk több lehetőséget ad számunkra, mint ha nem létezne, vagy ha létezne ugyan, de mi nem lennénk a tagjai. Ebben a pillanatban nem gondolom, hogy Magyarországnak ki kellene lépnie, vagy az EU szétesése lenne az érdekünk."

Hozzátette azt is: minél ostobább módon reagál az Európai Bizottság és Parlament a Brexitre, annál inkább olajat önt a tűzre. Az uniós vezetők referendum utáni nyilatkozatai nem jó irányba terelik a folyamatokat. Nem veszik észre, hogy a problémák rendszerszintűek. A tagállamok választói azt látják, tőlük nagyon messze, Brüsszelben, az emberek feje fölött döntenek. A nemzeti kormányok, amelyeket viszont a szavazók hazájukban megválasztanak a kormányzásra, nem a meghirdetett programjukat hajtják végre, hanem valami teljesen mást. Példaként Görögországot említette, és beszélt arról is, hogy mindez nem feltétlenül azért történik, mert ezek a kormányok be akarják csapni a szavazókat, hanem azért, mert valahol valakik Brüsszelben vagy valamely régi és erős tagállam fővárosában a saját érdekeik szerinti döntéseket kényszerítenek rájuk. Ez pedig egyenesen elvezet a demokrácia mint a népakaratot kifejezni hivatott rendszer és az ezt működtető régi politikai elitek hitelvesztéséhez.

Kövér László szerint a brüsszeli bürokráciát a régi tagállamok tartják a kezükben, ők hozták őket abba a helyzetbe, hogy kikényszerítsék a saját elitcsoportjaik törekvéseinek megfelelő döntéseket Brüsszelben a kis tagállamokkal szemben. „Ha a folyamatos nyomásgyakorlással sem sikerül az érdekeik szerinti konszenzust elérni, akkor nem riadnak vissza a közös megegyezést előíró szabályok megkerülésétől sem – ahogy az például a kötelező migránskvóta előírásával történt. Ezeknek a politikusoknak nincs erkölcsi alapjuk demokráciából leckéztetni egyetlen tagállamot sem."