Az új munkarendben - amelynek kialakítására a házszabály lehetőséget ad - az Országgyűlés két hétre fogadná el napirendjét - ismertette Szilágyi Zoltán, az Országgyűlés sajtófőnöke, hozzátéve: az előterjesztésről nem született konszenzus, így arról hétfőn az Országgyűlés plenáris ülésén szavaznak.

Az első hétfőn a napirend előtti felszólalásokat követően a vita nélküli határozathozatalokra - a napirend elfogadására - és 120 percen át interpellációkra kerülne sor, majd az azonnali kérdések elhangzása után esetlegesen további határozathozatalokat és vitákat tartanának. Kedden is lehetnének szavazások, valamint viták, emellett szerdán és csütörtökön is vitákat folytatna le a Ház.

A házelnöki javaslat értelmében a következő héten mindössze hétfőn lenne plenáris ülés, amelyen szavazások nem lennének, így határozatképesség biztosítására nem lenne szükség. Ekkor csak napirenden kívüli felszólalások, valamint azonnali kérdések és kérdések hangozhatnának el. Ezen a héten folyna a bizottsági munka.

Kövér László javaslata értelmében nem csökkenne a tárgyalt előterjesztések száma, sem a vitákra vagy a kormány ellenőrzésére szolgáló eszközök gyakorlására biztosított idő - közölte Szilágyi Zoltán. Az előterjesztés szerint a törvényalkotási bizottság is megfontoltabb eljárásban dönthetne, mivel valamennyi javaslat megvitatására két hét állna rendelkezésre, emellett a törvényjavaslatok elfogadása általános eljárásban a jelenlegi négy helyett öt hetet venne igénybe.

Kövér László a napirenden kívüli felszólalás jogát "a legteljesebb mértékben és méltányos feltételekkel" biztosítaná, ennek érdekében módosítaná a házszabályt, annak elfogadásáig pedig az attól való eltérésre tesz javaslatot a tavaszi ülésszak egészére - tartalmazza az előterjesztés.

A parlamenti frakcióval rendelkező ellenzéki pártok elutasítják az új munkarendre tett javaslatot.

Harangozó Tamás, az MSZP frakcióvezető-helyettese az MTI-nek visszaélésszerűnek nevezte az új munkarendet, amely szerinte csorbítja az ellenzéki jogokat és nem ad garanciát a legnagyobb problémára, vagyis arra, hogy megszűnjön "az a kapkodó, őrült jogalkotás, amit az elmúlt években az Országgyűlés alapvetően kormánypárti többsége előadott". A szocialista politikus értékelése szerint a javaslat lényege valójában az, hogy a második héten ne kelljen határozatképességet biztosítani a kormánypárti képviselőknek. "Megítélésünk szerint ez azt jelenti, hogy a kormánypárti képviselők nemcsak állást halmoznak, meg dupla pénzt vesznek fel különféle jogcímeken, hanem már dolgozni sincs kedvük, csak kéthetente. Számunkra ez teljesen elfogadhatatlan" - fogalmazott Harangozó Tamás, aki azt is elmondta: az MSZP képviselőcsoportja a hétfői frakcióülésen alakítja ki végleges álláspontját a javaslatról.

Farkas Gergely, a Jobbik frakcióvezető-helyettese arról tájékoztatott, hogy nem támogatják az új munkarendet, mert azzal tovább csökken a parlamenti munka súlya. Minden második hét hétfője "teljesen jelentéktelenné válik" azzal, hogy nem szükséges a határozatképesség, mivel sem interpellációk, sem szavazások nem lesznek - jegyezte meg, kiemelve: borítékolható, hogy ezeken a napokon üres Ház előtt fognak elhangzani kérdések. Az ellenzéki politikus kifogásolta azt is, hogy csökkenni fog a napirend előtti felszólalások száma, s álságos érvnek nevezte, hogy kiszámíthatóvá válna a munka és jobban fel lehetne készülni a vitákra. Ezt az előző rend is lehetővé tette volna, ha a Fidesz időben adta volna be a javaslatait, a bizottsági üléseket pedig nem a plenáris ülések idejére hívták volna össze - jelentette ki Farkas Gergely.

Az LMP frakcióvezető-helyettese, Szél Bernadett is azt mondta az MTI-nek: félő, hogy az új ülésezési rendben sérülnek az ellenzéki jogosítványok, ezért azt javasolta, hogy nyáron értékeljék a tapasztalatokat, és ha szükséges, vizsgálják felül a munkarendet. Problémásnak nevezte, hogy minden második héten egy "kihalt" parlament látványa fogadja majd a választókat, de azt is, hogy ha a kormányoldal "gyorsító eljárásokat" alkalmaz a jogalkotásban, valóban tervezhetőbb és kiszámíthatóbb lesz-e az Országgyűlés működése. Kifogásolta, hogy nem kaptak választ arra: az új rendet a televíziós közvetítések hogyan érintik. Üdvözölte ugyanakkor, hogy kérésére az eredeti házelnöki javaslathoz képest 30 perccel, 120 percre bővítették az interpellációk időtartamát, így az nem rövidül az eddigiekhez képest.

Az első Orbán-kormány időszakában, az 1999-es tavaszi ülésszaktól kezdve Áder János (Fidesz) akkori házelnök javaslatára háromhetenként tartott ötnapos plenáris ülést a parlament. A plenáris tanácskozást megelőző héten a bizottságok üléseztek, míg a következőn a képviselők megbízatásukkal összefüggő egyéb feladataikat látták el. A 2002-es kormányváltás után Szili Katalin szocialista házelnök javaslatára állt vissza a hetenkénti ülésezés, a korábban szokásos hétfői és keddi napokon.