Azt mondta, "a végvárak alatt sereglő új ostromlók nem hisznek sem Istenben, sem hazában, csak a pénzben és a profitban, és az ebből eredő hatalomban". Az ostromlók "uzsorarabszíjra akarják fűzni" a mai várvédőket, "el akarják venni múltjukat, emlékezetüket, önazonosságukat", hogy a rabszíjról többé ne is szabadulhassanak - fogalmazott a házelnök, amit a hirado.hu közölt.

Kövér László azzal folytatta: "a bajvívás ma nem lándzsahegyekkel, hanem szavazatokkal történik, s a szabadságharcot nem lövészárkokban, hanem a szavazófülkékben vívják". A magyar választópolgárok pedig "ebben a jelenkori szabadságharcban" 2010-ben és 2014-ben is azt üzenték, hogy "olyan újjáépített és megerősített magyar államot akarnak, amely megvédi a magyar nemzetet". Azt üzenték, hogy a magyar munka haszna a magyar embereknek jár, hogy az országot nem "idegenek uzsorahiteleiből", hanem értékteremtő munkával a magyarság érdekében és javára kívánják építeni.

Az Orosztony határában, Thury György halálának valószínűsített helyén tartott több száz fős ünnepségen a Parlament elnöke kijelentette: Thury halála után 445 esztendővel sem halványul az emléke, "mert sorsában benne van a mai magyarok sorsa, mert áldozatát a mai magyarok áldozata élteti tovább". Úgy vélekedett, hogy a magyar történelemben a bajvívás nem csupán alkalmi erőpróba, "hanem folyamatos, sorsszerű létküzdelem", amikor fegyvervesztésig, az első vérig, netán nyílt sisakkal a halálig kell küzdeni. A történelmi bajjal vívó magyarok az ellenfél túlereje vagy cselvetése miatt sokszor az életükkel fizetnek, "de ezen áldozatuk olyan építő áldozat, amelyből mindig újjáépül a magyarság, újjászületik a következő bajvívó nemzedék, és mindig újjáépül a magyar haza is".

Kövér László részletesen szólt az Európát és Magyarországot meghódító oszmán birodalom fenyegetéséről, a nemzedékeken át tartó, kilátástalannak tűnő "nagy háborúkról és kis harcokról". Felidézte Thury György élettörténetét, korai sikereit, kiemelve, hogy a krónikák szerint 600 bajvívásban győzedelmeskedett.