Mindenkitől azt kérem, hogy szavazzon az MSZP listájára, de ha valamiért ezt mégsem akarja megtenni, akkor a Demokratikus Koalícióra adja a voksát – így buzdította hallgatóságát a szocialista Kovács László egykori külügyminiszter a DK győri rendezvényének szónokaként. Kiegészítésképpen arról ejtett szót, hogy a DK értékrendje áll a legközelebb a szocialistákéhoz.

A rendezvényen szót kapott Kránitz László, az MSZP Győr-Moson-Sopron megyei elnöke is. Ő azt hangoztatta, hogy az EP-választásokon a Jobbik nem előzheti meg a baloldali közösséget. Fontosnak tartotta megjegyezni, most szólal meg először a DK valamelyik rendezvényén.

– Jelenleg versenytársak vagyunk, de az önkormányzati választásokra a közös értékek mentén össze kell fognunk – vetítette előre pártja szándékait.

Az érdeklődők a szórólapok mellett a Népszava különszámát kapták, majd a jelentős késéssel érkező Kovács László Gyurcsány Ferenc arcképes plakátja előtt uniós csatlakozásaink állomásainál időzött. Előtte azonban azzal magyarázta jelenlétét, hogy 1994-ben az MSZP Győr-Moson-Sopron megyei listáját ő vezette, kapcsolatai tovább élnek, s az idén áprilisi országgyűlési választások előtt egyaránt kampányolt az MSZP színeiben induló győri Fábián Györgynek és a Demokratikus Koalíció jelöltjének, Glázer Tímeának.

Felelevenítette, hogy 1981-ben Helmut Schmidt egykori német kancellár közvetítésével néhány magyar politikus – megemlítette Németh Miklós, Horn Gyula és Horváth István nevét – titokban felvette a kapcsolatot az Európai Gazdasági Közösséggel, elsősorban azzal a céllal, hogy a magyar export útjába álló gátakat megpróbálják lebontani.

– Ekkor persze szó sem lehetett arról, hogy Magyarország a KGST és a Varsói Szerződés tagjaként belépjen a Szovjetunió számára elfogadhatatlan európai szervezetekbe, de a párbeszéd megkezdődött velük – állította. – Ezt legfeljebb 4-5 politikus tudta Magyarországon. A Szovjetuniót pedig akkoriban a betegeskedő Brezsnyev utódlása kötötte le, így lankadt a figyelme Magyarország iránt – magyarázta a volt külügyminiszter.

A szocialista politikus uniós tagságunk szerinte hátrányok nélküli előnyeiről szólva megemlítette, hogy a magyarországi fejlesztések 97 százaléka uniós forrásokból történik.

– Mi volna velünk e nélkül – kérdezte, s hozzáfűzte: talán összedobnák a jobbikosok?

Nem tartotta reális követelésnek, hogy a magyar bérek szintjét emeljék fel a leggazdagabb uniós országok bérszintjére, hiszen ez nem jelszavakon és szándékokon, hanem az adott gazdaság teljesítményén múlik – figyelmeztetett.

Előadása után a résztvevők kérdezhették a szocialista politikust, de ezeket és a válaszokat az újságírók már nem hallgathatták meg.