Kossuth tér: vakon nyomtak gombot a honatyák

Vakon szavaztak a honatyák a Kossuth tér átalakításáról, ugyanis nem adtak a kezükbe sem archív fotót, sem látványtervet, amely bemutatta volna számukra, hogyan is nézett ki 1944-ben a Kossuth tér.

Fogalmuk nincs az országgyűlési képviselőknek arról, hogyan is nézett ki a parlament környéke annak idején, a Kossuth tér 1944-es állapotainak visszaállítását ugyanis teljesen vakon szavazták meg - állítja a Blikk. A napilap szerint erre annak kapcsán derült fény, hogy szerették volna bemutatni a 2014-ig kitűzött átalakítás látványterveit, ám nemhogy tervek, de még korabeli fényképek sem állnak a téma felelőséül kijelölt miniszterelnöki biztos rendelkezésére.

Kossuth tér
Budapest, 2010. október 23. Érdeklődők az Országház előtti Kossuth Lajos téren, ahol az 1956-os forradalom és szabadságharc 54. évfordulója alkalmából egész napos családi programok, parlamenti séta, koncertek és filmvetítés várta érdeklődőket. A Parlamentet is megnyitották az érdeklődők előtt, akik este 6 óráig sétálhatnak az Országház folyosóin. MTI Fotó: Koszticsák Szilárd

Nyitrai Zsolt (Fidesz) titkársága a Blikkel azt közölte: nincs hivatalos látványterv. A biztos munkatársai megkeresésre ugyan próbáltak az Országgyűlés Hivatalától korhű dokumentumokat szerezni, ám ott is csak azt tudták javasolni, hogy a képek ügyében a napilap érdeklődjön az Országgyűlési Könyvtárban vagy a Történeti Múzeumban, esetleg a Nemzeti Kulturális Örökség Hivatalában. A Blikk szerint szakmai érvek híján egyelőre kénytelenek vagyunk Kövér László házelnök szavaival beérni, aki szerint a Kossuth tér jelenlegi állapotában „méltatlan ahhoz, hogy az ország közjogi főtere legyen". A Fidesz-frakció októberben ezért máris 1,5 milliárd forintot szavazott meg a munka első fázisára.

Szilágyi Péter, az ellenzéki LMP képviselője szerint az elképzelés valóban láthatóan híján volt bármiféle koncepciónak, valódi célja pedig nem más, mint hogy a térről eltávolítsák a háború óta emelt szobrok nagy részét. 1944-ben ugyanis a Károlyi-emlékmű helyén még ellenlábasa, Tisza István szobra magasodott, a Dunánál merengő József Attila helyén pedig Andrássy Gyula állt, mint ahogy a mostani Kossuth-szobor „elődjének" is egy többalakos kompozíció felelt meg. Utóbbit jelenleg Dombóvár városa őrzi, és egyébként eszük ágában sincs visszaadni.

– Egy várost, sőt egy országot képviselő tér történetéből kitörölni az utolsó 60-70 évet egyértelműen rossz döntés – mondta el a Blikknek Ráday Mihály. – A régi Kossuth-szobrot a legnagyobb becsben tartják a mostani helyén, és József Attilát is ott kellene hagyni, ahol van – jelentette ki a városvédő.

Top cikkek
Érdemes elolvasni
1
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.