Kossuth tér: se közbeszerzés, se rendezési terv
Az Országgyűlés Hivatala pénteken kiírta a Kossuth tér átalakítását és a tér alatti mélygarázs, illetve látogatóközpont létrehozását célzó beruházási pályázatát. Alapvető nemzetbiztonsági érdekre hivatkozva az eljárást nem a közbeszerzések szabályai szerint bonyolítják le. Kövér László, a Parlament elnöke az MTI-nek azt mondta, hogy a teret a „második világháborút követő kommunista szoborrombolások” előtti állapotnak megfelelően állítanák helyre. A föld alatti látogatóközpontban információs iroda, ajándékbolt, büfé és mosdó is helyet kapna.
Ezzel még azelőtt felülírták a Budapest Főváros Kormányhivatala (BFKH) által február elején kezdeményezett társadalmi egyeztetést, mielőtt megkezdődhetett volna. A kormányhivatal 180 civil szervezetet kért fel a kiemelt nemzeti emlékhellyé nyilvánított Kossuth tér rendezéséhez szükséges szerkezeti és szabályozási terv módosításának véleményezésére. A hivatal hangsúlyozta, hogy az eljárás nyilvános, és három honlapon – BFKH, fővárosi és a belvárosi önkormányzat – is nyomon követhető.
Az eljárás első szakaszának célja a jogszabály előkészítése volt, mivel a jelenlegi rendezési tervek ésszerűtlen korlátokat jelentenek a tér nagyvonalú, Steindl Imre által megalkotott koncepciójának érvényesítéséhez. A megszűnő felszíni parkolók helyének ésszerű hasznosításához, a mélygarázs kedvező elhelyezéséhez, a meglévő emlékhelyek és köztéri alkotások méltó környezetének kialakításához, a Parlament látogatóinak kulturált fogadásához, valamint a tér átfogó megújításához a meglévő állapotot tükröző szabályozás a kormány szerint alkalmatlan. A kitűzött cél az aszfalt csökkentése és a zöldfelület növelése. A módosítandó városrendezési tervek egyébként csupán a keretet adják a rövidesen megkezdődő felszínrendezési tervek készítéséhez. Az új rendezési elvek kialakítását a fővárosi önkormányzat által megbízott építésziroda felmérő munkája – a védett fák helye, a felszín alatti közművek elhelyezkedése stb. – nyújt majd segítséget. A kormányhivatal május végéig szeretné elküldeni a tervezetet a két érintett önkormányzatnak. Így a tendert anélkül írták ki, hogy a szükséges rendezési tervek elkészültek volna, és a kerületekkel egyeztettek volna. Ez a baki az előző ciklus nagyberuházásának – a kormányzati negyednek – a bukását eredményezte.
A Kossuth tér átalakításáról tavaly nyáron határozott az Országgyűlés. Ennek alapján 2014. március 31-ig kell befejezni a Parlament előtti tér rekonstrukcióját. A terület állami tulajdonba, kezelői joga az Országgyűléshez kerül. A kormány a tér 1944 előtti arculatát állítaná vissza, ami a jelenlegi állapot teljes átrendezését jelenti, így például áthelyeznék és részben kicserélnék az itt található szobrokat. József Attila és Károlyi Mihály emlékművét máshová telepítenék, míg a Kossuth-szoborcsoportot visszahoznák Dombóvárról. Mindhárom ötlet ellen heves lakossági tiltakozó hullám indult. De az is kérdéses, hogy az 1944-es arculathoz tartozó Andrássy-lovasszobrot, illetve Tisza István egykoron több mint tíz méter magas emlékművét legyártják-e újra, merthogy mindkettőt beolvasztották.
Egyelőre tisztázatlan, hogy a mélygarázst az állam építtetné-e meg, vagy egy vállalkozás, hogy azután a létesítményt a parlament vegye bérbe és üzemeltetésbe. A kormányzati elképzelések szerint a 2014-es választások előtt a kormány kiköltözne a Parlament épületéből, bár azt még nem tudni, hová. Az idei költségvetésben szereplő csaknem 2,5 milliárd forint azonban legfeljebb a munkálatok – a mélygarázs- és a látogatóközpont-építésnek, illetve a tér rekonstrukciójának – megkezdésére elegendő.
Az Országgyűlés alkotmányügyi bizottságának fideszes többsége február 8-án számos módosító indítványt nyújtott be a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvényhez. Ebben a nemzeti vagyonról szóló törvény látszólag jelentéktelen korrekcióját kezdeményezik, amelynek lényege, hogy az ilyen vagyonelemek hasznosítására vonatkozó szigorú szabályok alól kivonja az Országgyűlés Hivatalának kezelésében levő javakat.
Például a Kossuth teret – állítja Lamperth Mónika, a bizottság szocialista tagja. Ez szerinte azért érdekes, mert a nemzeti vagyon hasznosítására általában versenyeztetés útján van lehetőség, és az összességében legelőnyösebb ajánlatot kell figyelembe venni. Az alkotmányügyi bizottság javaslata szerint viszont ez nem vonatkozik arra az esetre, ha a hasznosítás „az Országgyűlés Hivatala kezelésében lévő ingatlan üzemeltetésével, bemutatásával és a fejlesztéséhez kapcsolódó beruházással összefüggésben történik”. A rendelkezés – ha az országgyűlés elfogadja, ami borítékolható – március 1-jével hatályba is léphet.
A szocialista politikus azt állítja, hogy a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvényhez benyújtott módosító indítvány törvényi felhatalmazást ad a Kossuth tér versenyeztetés nélküli átalakítására. Szerinte jól látható: a Fidesz folytatni akarja azt a demokráciában elfogadhatatlan gyakorlatot, hogy egy törvényen belül bármit hajlandó módosítani és megszavazni, ha politikai érdeke azt kívánja. Most az a politikai érdek – hangsúlyozza –, hogy a Kossuth téri felújítás megaberuházását valódi kontroll nélkül, „mutyialapon” lehessen elvégezni. Az MSZP tiltakozik az eljárás ellen.
A Magyar Közlöny legutóbbi számában ugyanakkor a beruházással kapcsolatban egy pénteken már hatályba is lépett kormányrendelet látott napvilágot. A szerint, amennyiben „az Országgyűlés Hivatala beruházásában a budapesti Kossuth Lajos tér rekonstrukciója, mélygarázs és látogatóközpont építése érdekében megvalósuló beruházás” során a minősített adatot, az ország alapvető biztonsági, nemzetbiztonsági érdekeit érintő vagy a különleges biztonsági intézkedést igénylő beszerzések sajátos szabályairól szóló kormányrendelet szerint járnának el, az „olyan információk átadására kötelezné Magyarországot, amelynek felfedése ellentétes az állam biztonságához fűződő alapvető érdekével”.
A kormány tehát a közbeszerzési törvényben szereplő felhatalmazás alapján a Kossuth téri rekonstrukciót „alapvető biztonsági, nemzetbiztonsági érdeket érintő vagy különleges biztonsági intézkedést igénylő” beruházássá nyilvánította. Ez pedig a gyakorlatban azt jelenti, hogy ebben az esetben nem kell alkalmazni az uniós közbeszerzési eljárás szabályait, így például az üzletet hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás keretében is lebonyolíthatják. Vagyis: csak azzal ülnek le, akivel akarnak, ráadásul alapvetően az Alkotmányvédelmi Hivatal jegyzékében szereplő – tehát nemzetbiztonsági ellenőrzésen átesett – cégek jöhetnek szóba.
