A fideszes politikus párhuzamot vont 1956. október 23. és az ötven évvel későbbi, 2006. október 23-ai események, valamint az azóta is tartó megemlékezések között. Mint mondta: akkor is, most is kormányellenes jelmondatokat skandáltak az emberek, akkor is, most is rendőröket küldött a hatalom a tüntetők ellen. "Akkor a Kossuth téren dobtáras géppisztolyból lőttek, a Deák téren gumilövedékkel, könnygázzal. Ennyit fejlődtünk ötven év alatt" - fűzte hozzá.

Kósa Lajos ugyanakkor lényegi különbségnek nevezte, hogy ma demokráciában élünk, "az embereknek joguk van igazságot követelni és van bátorságuk is".

A Fidesz alelnöke felidézte, hogy a rendszerváltáskori magyar társadalmat sokkolta az akkori államadósság nagysága, amelynek a mai a többszöröse. Ez szerinte ma csaknem százmillió euró, vagyis 26 milliárd forint, ami azt jelenti, hogy "Magyarország minden lakója közel 3 millió forinttal tartozik". "Ezért vagyunk bajban, Magyarország az Európai Unió legrosszabb helyzetben lévő országa" - fűzte hozzá.

Magyarország mélyponton van - jelentette ki -, de "még mélyebbre is lehet ásni a sírt", Gyurcsány Ferenccel ugyanis nem lehet kilábalni a válságból. "A baj okozója nem vezetheti ki az országot a válságból" - mondta Kósa Lajos, aki a müncheni megállapodást aláíró Chamberlain néhai brit miniszterelnök példáját idézte, akinek volt ereje lemondani, és átadni a hatalmat a cselekvőképes Churchillnek. Csak Gyurcsány Ferenc nem érti: ha nem lesz változás, nincs esély a válságból való kilábalásra"- ismételte meg az ellenzéki politikus.

A fideszes politikus szerint "ma Magyarországon a kormánynak a parlamentben nincs felhatalmazása". Kósa Lajos szerint csak egyetlen kiút van a válságból, az, ha Gyurcsány Ferenc benyújtja a lemondását. Ehhez bátorság kell - tette hozzá, és Nagy Imre példáját említette, aki nem mondta ki 1956-ról, hogy ellenforradalom volt, ami Magyarország hős miniszterelnökévé tette.

Gyurcsány Ferencnek egy dolgot kell mondania: "bocsánat", és el kell mennie - jelentette ki Kósa Lajos Debrecenben.

Pokorni Zoltán: Nem feledhetjük "az eredet bűnét"

A konszolidált Kádár-korszak sem feledtetheti velünk "az eredet bűnét", az 1956-os forradalom és szabadságharc utáni akasztásokat, a gyilkosságokat és a halottakat - mondta Pokorni Zoltán, a XII. kerület polgármestere, a Fidesz alelnöke csütörtökön Budapesten az I. kerületi Mansfeld Péter-emlékműnél.

"A konszolidált Kádár-kor, a felépített iskolák, lakótelepek, a legvidámabb barakk, a háromévenkénti utazás korszaka sem feledtetheti velünk az eredet bűnét, az akasztófát, a gyilkosságot, a halottakat, a meggyilkolt, megfojtott kamasz fiút, merev testét" - jelentette ki a politikus az I. kerületi Szabó Ilonka utcában tartott megemlékezésen.

Pokorni Zoltán szerint bajban vannak, amikor a reformszocializmus híveivel beszélgetnek, mert ők arra az időre, az 1960-as, 1970-es évekre emlékeznek, amikor tényleg sok minden épült az országban. Mi pedig emlékeztetünk arra, mi volt a véres eredete ennek az időszaknak - fűzte hozzá.

A fideszes képviselő azt mondta, az erkölcs a politikában ott mutatkozik meg, hogy ha valamit nem hajlandó megtenni a hatalom, akkor sem, ha érdeke és ereje lenne hozzá. A politikus szerint akármilyen nemes célokat fogalmazott meg az egykori szocialista időszak, "ott, ahol próbára tétetett, megbukott. Erkölcstelen és amorális volt, mert gyilkolt, noha nem kellett volna".   

A polgármester reményét fejezte ki, hogy nem jönnek olyan idők, mint 1956-ban és nem tétetünk próbára. Hozzáfűzte ugyanakkor: a mérce nem lehet kisebb a mai közszereplőkkel szemben sem, mint volt az a múltban.

Nagy Imrének volt ereje, tartása, hogy szembeforduljon régi barátaival, elvtársaival - vélekedett Pokorni Zoltán, aki szerint ezt az erőt tisztelik és becsülik a volt kormányfőben. Hozzátette: a miniszterelnöki poszt ugyanakkor "túl magasan van", Mansfeld Péter sorsa viszont sokkal átélhetőbb számunkra, köznapi halandók számára. A Fidesz alelnöke szerint az egész Kádár-kor születésének szégyene, ahogyan kivárták Mansfeld Péter 18. születésnapját, hogy felakaszthassák.   

A beszéd után - Mansfeld Lászlóval, a forradalom legifjabb mártírjának öccsével együtt - budai fideszes polgármesterek, Pokorni Zoltán mellett Nagy Gábor Tamás, az I. kerület, Láng Zsolt, a II. kerület, Bús Balázs, a III. kerület és Szabolcs Attila, a XXII. kerület polgármestere koszorúzták meg az emlékművet.

A polgármesterek ezután felmentek az I. kerületi Dísz térre, ahol meghívásuknak eleget téve Orbán Viktor, a Fidesz elnöke mond ünnepi beszédet. Az emlékművet Mansfeld Péter halálának 48. évfordulójára, 2007 márciusában állítatta a Budavári Önkormányzat. A mészkő domborművet Melocco Miklós szobrászművész készítette.

Mansfeld Péter 1956 októberében, 15 évesen csatlakozott a Széna téri felkelőkhöz. A forradalom leverését követően először életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélték, majd az ítéletet halálbüntetésre változtatták és 1959. március 21-én kivégezték. Mansfeld Pétert 1990-ben rehabilitálták.