Az egyik szakértő azt mondta a Déri Múzeum felújításáról, hogy a kivitelezés során súlyos hibákat tapasztalt. Ezért meg kell kérdezni a műszaki ellenőrtől, hogy hogyan lehetett ezt a munkát átvenni?! - fakadt ki Kósa Lajos, Debrecen polgármestere a cívisváros önkormányzatának mai közgyűlésén.

A polgármester közölte azt is: a beruházás uniós pályázatának jogutódja Debrecen városa lett, így a városnak alighanem többletköltséget okoz majd a projekt befejezése, mert - mint Kósa Lajos fogalmazott - "rosszul csinálták meg a beruházást".

Amint arról korábban beszámoltunk: a debreceni Déri Múzeum rekonstrukcióját az Európai Unió finanszírozta mintegy 620 millió forintos értékben, és habár a befejezési határideje 2011. szeptember 30. lett volna, még mindig nem értek a beruházás végére. Holott a létesítmény modernizálását, külső és belső felújítását célzó projektet azzal harangozták be 2010-ben, hogy egy év alatt teljes egészében megújul az intézmény látványvilága. A projekt kedvezményezettje és elindítója a fideszes vezetésű Hajdú-Bihar megyei önkormányzat volt, de miután a Déri Múzeum időközben állami, majd debreceni önkormányzati kézbe került, hosszú ideig nem volt világos, végül is ki a felelős a beruházásért, és melyik szervezet az uniós pályázat jogutódja.

A debreceni közgyűlés által ma megtárgyalt anyag - amelynek előterjesztője Kósa Lajos volt - rávilágított az eddig homályos részletekre. Amint azt a polgármester írja: "a Déri Múzeum épületének felújítása 2011-ben megtörtént, 2011. december 21-én a Múzeum a használatbavételi engedélyt megkapta, 2012-ben éves műszaki ellenőrzése is megtörtént. A korábbi kedvezményezettek a projekttámogatásból 566 millió forintot fordítottak az intézmény felújítására. Azonban az intézmény használata során több komoly műszaki hiányosságot tártak fel az utólagos vizsgálatok, illetve két igazságügyi szakértői vélemény is készült az épületgépészetre és a világítástechnikára vonatkozóan".

Az előterjesztés szerint a "legsürgetőbb műszaki problémák megoldására" mintegy 70 millió forintos fedezetet kell teremteni Debrecen idei költségvetésében. Kósa Lajos szerint ugyancsak forrást kell szerezni a tervezett állandó kiállítások elkészítésére, mert erre a feladatra jelenleg a projekttámogatásból csak 56,5 millió áll rendelkezésre, holott a megvalósításhoz legalább további 82 millió forint szükséges. A pénz előteremtésére a város többlettámogatási igényt nyújt be az uniós irányító hatósághoz. De ha az unió nem járul hozzá a kért támogatás kifizetéséhez, akkor ezt az összeget is a városnak kell állnia.

A városi képviselőket sajnálatos módon mintha nem rázta volna meg az ügy, legalábbis a városatyák feltűnő passzivitást mutattak annak hallattán, hogy Debrecenben egy összesen csaknem 700 millió forintos uniós beruházás átadása évek óta késik, ráadásul a befejezéshez a városi kasszát kell igénybe venni. Egyedül Kőszeghy Csanád Ábel tette föl azt a kérdést, hogy a történteknek kik a felelősei, de Somogyi Béla kulturális alpolgármestertől csak hosszú magyarázkodást kapott, nem pedig konkrét választ a felelősség kérdésére.

Rajta kívül Szathmári Károly tett föl még kérdést az üggyel kapcsolatban arra vonatkozóan, hogy mennyibe kerül majd a városnak a projekt befejezése, erre válaszul Kósa Lajos megismételte az előterjesztésben írottakat, miszerint egyelőre körülbelül 70 milliós többletköltséggel kell számolni.

Súlyosítja a helyzetet, hogy a fideszes városvezetés tavaly azt az Angi Jánost nevezte ki tizenöt másodperc alatt a múzeum élére, aki életében nem dolgozott múzeumban. Viszont fideszes elkötelezettségű ember, s mivel bírja Kósa Lajos bizalmát, a szakmában sokan csak így emlegetik: "a fideszes csókos". Múzeumi szakemberek háttérinformációként azt mondták: kétséges, hogy a múzeumi vezetői tapasztalattal nem rendelkező Angi János képes lesz az elrontott beruházásból szakmailag a legjobbat kihozni, mert a lobbierejéből csak arra telik, hogy Kósánál plusz forrásokat járjon ki a kivitelezés befejezésére.