Kósa: Voltak, akik Moszkvába rohantak
Kósa Lajos debreceni polgármester szerint 1956 októberének pátosza abban áll, hogy nem a lakosság, még csak nem is a munkásosztály szállt szembe az önkénnyel, hanem a nemzet. A Debreceni Egyetem melletti '56-os szobornál szerdán tartott megemlékezésen a nagyobbik kormánypárt ügyvezető alelnöke azt is hangsúlyozta, hogy "a nemzet rázta le magáról a rabigát, a nemzet szállt szembe az idegen hatalommal és azok helytartóival".
Kósa Lajos ugyanakkor rámutatott: voltak, akik Moszkvába "rohantak", hogy "szülőhazájuk rovására érvényesítsék saját, személyes érdekeiket". Így kérdőjeleződött meg Magyarországon morálisan a politikai baloldal, s mindazok, akik a nemzeti érdekek helyett idegen érdekeket szolgálnak, ennek a hagyománynak a folytatói ma is - jelentette ki a fideszes politikus.
"Akik nem a nehéz helyzetbe került hitelesek élete, hanem a hitelt adó nemzetközi bankok pénzügyi eredménye miatt aggódnak, akiket jobban izgat a közműszolgáltatók haszna, mint a magyar emberek kiszolgáltatottságának felszámolása, mind-mind ennek a vállalhatatlan, rossz hagyománynak a folytatói" - mondta Kósa Lajos. Hozzátette: "akik a politikai fegyelmezés szándékával megveretnek békés megemlékezőket, kilövetik a szemüket, megalázzák őket, akik politikai ellenfelük alakjából papírmasé-szobrot készítenek, hogy primitív vudu-szertartásként meglincseljék, nyilvánosan meggyalázzák azt, ők mindannyian ennek a rossz hagyománynak a folytatói". Azé a hagyományé - folytatta a politikus -, amelyről 1956. október 23-án a magyar nemzet kinyilvánította, hogy nem kér belőle. Most sem kérünk ebből - szögezte le Kósa Lajos, megjegyezve, az ezeréves államisággal rendelkező szabad magyar nemzet nem tűri, nem tűrheti el, hogy idegen érdekek alapján alakítsa az életét. "Ez a mi életünk, a mi országunk, másoknak csak piac, nekünk hazánk" - fogalmazott a politikus.
Kósa Lajos a továbbiakban arról beszélt, hogy a Nyugat, csakúgy mint 1956-ban, a rendszerváltáskor és utána is, magára hagyta Magyarországot, csupán reményt kínált, s mi elhittük, mert szükségünk volt a reményre. "Ma senki nem kínál külföldről reményt" - mondta, megjegyezve, egyesek szerint Magyarországot ki kellene rekeszteni a szabad nemzetek közösségéből.