Az alapeljárásban megítélt 500 ezer forint helyett 200 ezer forint sérelemdíjat kell fizetnie Kósa Lajosnak, mint alperesnek, a felperesnek ugyanakkor Kósa Lajos 150 ezer forintos perköltségét kell állnia – így döntött megismételt eljárásban tegnap a Debreceni Járásbíróság.

Tatár Tímea sajtószóvivő elmondta: a bírósági tényállás szerint Kósa Lajos 2014. április 5-én, Debrecen polgármestereként Orbán Viktor miniszterelnököt kísérte a Kossuth téri kampánygyűlésre. A Nagytemplom mellett haladva a felperes megpróbált a miniszterelnök közelébe jutni, a biztonsági szolgálat két tagja azonban ezt megakadályozta, és a felperest a miniszterelnök közeléből elvezette. Kósa Lajos ekkor Orbán Viktor miniszterelnöknek azt mondta: „Helyi bolond, akit valójában kezelni kellene..., 15 éve járja az elsőt az egyetemen".

A felperes mindezt nem hallotta, de az eseményeket rögzítő vagy.hu pár nappal később közzétett egy felvételt az interneten, amelyen jól kivehető a kijelentés. A felperes eredeti keresetében a bíróságot arra kérte, hogy 5 millió forint sérelemdíj megfizetésére kötelezze Kósa Lajost, mivel megsértette becsületét és jó hírnevét. Szerinte alaptalanul nevezte bolondnak, hiszen semmilyen pszichiátriai vagy egyéb orvosi kezelés alatt nem áll, és valótlan az a kijelentés is, hogy 15 éve járja az elsőt az egyetemen.

A sérelemdíj összegét az alapeljárás közben a felperes 4 millió forintra mérsékelte, most a megismételt eljárásban pedig 500 ezer forint sérelemdíjra tartott igényt.

A Debreceni Járásbíróság a megismételt eljárásban kihirdetett ítélete szerint Kósa Lajos indokolatlanul alkalmazott bántó kifejezést, bár az is tény, hogy a felperes sem mindig a kulturált együttélés szabályai szerint járt el. Az indoklásban elhangzott, bár a közszereplőnek is joga van a véleménynyilvánításhoz, ezzel nem sértheti meg más személyiségi jogait. A bíróság ezért megalapozottnak találta a sérelemdíjat, a felperes által kért 5 millió forintos mértékét ugyanakkor eltúlzottnak találta, ezért kell a felperesnek megfizetnie Kósa Lajos 150 ezer forintos perköltségét.

A megismételt eljárásra egyébként azért került sor, mert a 2015 februárjában hozott a törvényszéki ítéletet a Szegedi Ítélőtábla hatályon kívül helyezte. Álláspontja szerint ugyanis 30 millió forint alatt nem törvényszéki, hanem járásbírósági hatáskörbe tartozott volna az eljárás. A táblabíróság új eljárás lefolytatására utasította a Debreceni Járásbíróságot. A Debreceni Járásbíróság 2015 szeptemberében saját hatáskör hiányát állapította meg, ezért a Debreceni Ítélőtáblához fordult, amely viszont a Kúriához továbbította a végzést. A Kúria nem jelölt ki új eljáró bíróságot, hanem úgy határozott, hogy a Szegedi Ítélőtábla korábbi döntése szerint kell eljárni. Így került vissza az ügy a Debreceni Járásbíróságra.

A bíróság most a megismételt per anyagává tette a Debreceni Törvényszék iratait, és miután a felek nem tettek további bizonyítási eljárást, első tárgyalásán ítéletet tudott hirdetni. Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül lehet fellebbezni.

A bíróság úgy ítélte meg, hogy a tárgyaláson olyan adatok kerülhettek volna nyilvánosságra, amelyek sértették volna a felperes személyiségi jogait, ezért a tárgyalásról kizárta a nyilvánosságot.