Nagy Anna elmondta, a hatvan nap alatt megalkotott jogszabályok közül azt a hármat emeli ki, amelyek számára mint kormányszóvivő és mint magyar állampolgár jelentősnek tűntek. Kiemelte: a rezidensrendeletet azért tartotta fontosnak, mert - mint mondta - a napokban azt halotta, a fiatalok egyharmada nem Magyarországon képzeli el az életét. Ha ezeknek a fiataloknak legalább egy része itt marad az országban, akkor már nagyon sokat tett a kormány - tette hozzá.
Szócska Miklós egészségügyért felelős államtitkár még július 7-én jelentette be, hogy módosítják a tavaly elfogadott rezidensrendeletet, amely a fiatal orvosokat 9 évig egy kórházhoz kötötte volna.

A rendelet módosítása után lehetőség lesz arra is, hogy gyermekvállalás esetén a képzést megszakítsák, illetve azok, akik hiányszakmákban - például sugárterápiás szakember, traumatológus, neurológus, pszichológus - jelentkeznek rezidensnek, 50 százalékkal magasabb bérezésre számíthatnak - tette akkor hozzá.
Nagy Anna másodikként a családi pótlék rendszerének átalakítását említette meg. A Ház által megszavazott törvény egyértelművé teszi, hogy a családi pótlék a gyermekeknek járó és a gyermek után járó juttatás, és nem feltétel nélkül kapják meg az érintettek - hangsúlyozta.

Az Országgyűlés június 28-án fogadta el azt a törvénymódosítást, amelynek értelmében, ha a gyermek a kötelező tanórai foglalkozásokról igazolatlanul több mint ötven órát mulaszt, az adott település jegyzője elrendeli védelembe vételét és a teljes iskoláztatási támogatás felfüggesztését. Nagy Anna úgy fogalmazott: kormányszóvivőnek kellett lennie, hogy megtudja, ma egy magyar répának 1870 kilométert kell utaznia ahhoz, hogy a termőföldtől eljusson otthon a vasárnapi húslevesig, az agyonszabályozott piac ennyit utaztatja a répát. Hozzátette: a kormány intézkedései nyomán a kistermelők akár a saját városukban, falujukban is eladhatják terméküket.A kormányzás első, bevezető, megalapozó szakasza véget ért - közölte Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter az Orbán-kormány első hatvan napját értékelve.

Navracsics Tibor a kormányszóvivői sajtótájékoztatón leszögezte: soha nem kértek száznapos türelmi időt, már a választások előtt azt mondták, hogy a lehető legrövidebb időn belül a lehető legnagyobb mértékű átalakítást akarják végrehajtani. Az elmúlt hatvan nap kormányzása alatt lezártunk egy régi, az elmúlt nyolc év kudarcos korszakát és megnyitottunk egy újat - fogalmazott a miniszterelnök-helyettes. A korszakzáró lépésekről azt mondta: elintézetlen ügyeket és elmérgesedéssel fenyegető társadalmi konfliktusokat oldottak meg; az új korszak kapcsán pedig kiemelte, hogy annak meg kell hoznia a bővülést, a felelős gazdaságpolitikát, és az állampolgárok számára a kisebb, átláthatóbb, fegyelmezettebben működő államot.

Navracsics Tibor a régóta húzódó, most megoldott ügyek közé sorolta a kisebb parlament és a kevesebb önkormányzati képviselő ügyét. Hozzátette: az elsők között fogadták el azt az alkotmánymódosítást, amely maximum 200 főben határozza meg az Országgyűlés létszámát és a ciklus második felére olyan választójogi törvény születhet, amely eredményeként 2014-ben egy 200 fős parlament ülhet össze. A kevesebb önkormányzati képviselő kapcsán megjegyezte, ha nem hozzák meg az önkormányzati választások előtt az erről szóló törvényt, akkor a kormányoldalt kapkodással, agresszióval vádoló ellenzéki pártok ez ügyben "teszetoszasággal, mamlaszsággal, böszmeséggel" vádolták volna meg őket.

Az elmérgesedéssel fenyegető, de most megoldott társadalmi konfliktusok közé sorolta a miniszter a kettős állampolgárság ügyét és a 2006. augusztus 20., október 23-a áldozatainak kártérítését. Szerinte mind a két ügyet az elmúlt nyolc évben rendezni lehetett volna: a kedvezményes honosítást most konszenzussal fogadták el, de megtehették volna ezt korábban is, ha az akkori kormánypártok, miniszterelnök nem folytatott volna gyűlölethadjáratot a határon túli magyar közösségek ellen, ha azt nem veszélyként, hanem lehetőségként jelenítették volna meg.

A kártalanításról a miniszter úgy vélekedett: már 2006 őszén léphetett volna az akkori kormány, amely titokban tudta, felelősség terheli, ezt azonban nem merte vállalni.

A miniszter korszak szimbolikus lezárásának nevezte a nemzeti összetartozásról szóló törvényt, és a trianoni emléknapról szóló döntést. Navracsics Tibor szerint korszakos fontosságú az elnevezés is, hiszen Trianon kapcsán nem a gyógyíthatatlan veszteségre utal, hanem a nemzeti összetartozásra, kifejezi azt a reményt és hitet, hogy a magyar nemzet a közép-európai összefogás révén, a saját hagyományaira támaszkodva ismét talpra tud állni. A politikus a megoldott konfliktusok közé sorolta, hogy szeptember 1-jétől ismét lesznek megyei közigazgatási hivatalok.

Az új korszakról szólva a miniszter kiemelte: annak alapdokumentumaként elfogadták a nemzeti együttműködés nyilatkozatát, és gondoskodtak arról, hogy azon állampolgárok, akik érdeklődnek a nyilatkozat tartalma iránt, a kormányhivatalokban megismerhessék azt. A kormány beindította a közbiztonsági reformot - sorolta.

A gazdasági reform kapcsán pedig aláhúzta: az két nagy elemből áll, adóreformból és növekedést serkentő lépésekből. Előbbiről annyit mondott: arra a korábbi kijelentésükre támaszkodtak, miszerint a gazdasági válságból nem a megszorítások felé vezet az út, hanem az adórendszert kell megreformálni úgy, hogy minél több pénz jusson a termelőszférába. Ennek eredményeként, az első akcióterv részeként megszűnik tíz kisadó, a társasági adót pedig 19-ről 10 százalékra csökkentik, január 1-től pedig fokozatosan bevezetik az egykulcsos adórendszert. Az adórendszer radikális átalakítása a nyáron megkezdődik és lépésenként elérhető, hogy pár éven belül a magyar adórendszer segítse az ország versenyképességét - hívta fel a figyelmet a miniszter.

Navracsics Tibor a gazdasági növekedést szolgáló lépésekről szólva bejelentette: az héten meghirdetendő új Széchenyi-terv keretében újabb forrásokat csoportosítanak át a kis- és középvállalkozásoknak. Az állam átalakításával kapcsolatban pedig kitér arra, hogy cél a versenyképesebb közigazgatás megteremtése.

Ősszel törvényt terjesztenek elő a közigazgatási eljárások egyszerűsítéséről, ezt követően pedig az Országos Igazságszolgáltatási Tanács javaslataira támaszkodva a büntető- és polgári eljárásban egyszerűsítéseket iktatnak törvénybe. Hozzátette: ősszel készítik elő a jogszabályi alapjait, hogy január 1-jétől megyei szintű kormányhivatalok jöjjenek létre.

Kérdésre válaszolva a miniszter megismételte: január 1-től megkezdik az egykulcsos adó bevezetését, és azért fokozatosan lépik ezt meg, mert a versenyképesség erősítése mellett fontos a társadalmi biztonság is, az, hogy senki ne legyen vesztese az adórendszer átalakításának.

A Navracsics Tibor vezette minisztériumból való elbocsátásokat firtató kérdésre a miniszter azt mondta: a tárca állományának több mint 90 százaléka állományban marad, ha van cserélődés, az minimális. Megjegyezte: soha nem csináltak titkot abból, hogy ha a közigazgatáson belül a munkahelyi elöljáró elégedetlen valaki szakmai munkájával, akkor elbocsáthatja, és abból sem csináltak titkot, hogy ha valaki politikai munkát végzett, az előző kormányhoz kötődött, akkor a kormányváltás során cserélődik.

A kormány megvizsgálja a BKV-támogatás harmadik részletének kifizetését

Beérkezett a Nemzetgazdasági Minisztériumba a főpolgármester levele a BKV idei plusztámogatásáról, és a minisztérium vizsgálja, mi az a határ, amit a költségvetés megenged - jelentette ki Nagy Anna kormányszóvivő hétfőn újságírói kérdésre válaszolva. A Népszava hétfői számában írta azt: nem utalta a szerződésben vállalt határidőre az Orbán-kormány a BKV idei plusztámogatásának harmadik, mintegy 7,5 milliárd forintos részletét. A főpolgármester ezért levelet írt Matolcsy György nemzetgazdasági miniszternek. A napilap szerint Demszky Gábor a levélben felhívta a figyelmet arra: a még a Bajnai-kabinettel aláírt megállapodásban rögzített összeg elengedhetetlen a közlekedési társaság működőképességének megőrzéséhez.

A kormányszóvivő felhívta a figyelmet arra: a BKV egy fővárosi cég, amely a költségvetésből több mint 30 milliárd forint normatív támogatást kap.
Hozzátette: ugyancsak a költségvetés fizeti ki azt a különbözetet, ami a teljes jegyár, illetve a kedvezmények során különbségként megmutatkozik, szavai szerint ez közel 17 milliárd forint. Nagy Anna közölte: ha mindezeket a számokat összeadjuk, akkor már ez többi is mint 50 milliárd forint támogatás, amihez hozzájött még a Bajnai-kormány által juttatott több mint 17 milliárd forint, amiből eddig 10 milliárd forintot utaltak át a BKV-nak.

Hangsúlyozta: a kormány nagyon komoly összegekkel támogatja a BKV-t, szó nincs arról, hogy cserbenhagyná. Hozzátette: a Nemzetgazdasági Minisztérium vizsgálja, hogy a BKV idei plusztámogatásának harmadik, mintegy 7,5 milliárd forintos részletével mi fog történni, mi az a határ, amit a költségvetés megenged.