Kórházeladásból finanszíroznák a reformokat
A Szócska Miklós egészségügyi államtitkár által összeállított Semmelweis Terv hangsúlyos része az ellátórendszer strukturális átalakítása. Az erős megyei Fidesz-vezetők tiltakozása ellenére is ragaszkodik a kilenc nagytérségi, illetve az egy országos egészségszervezési igazgatóság létrehozásához. (Ez utóbbi záros határidőn belüli megalakítását a Világgazdaság című gazdasági napilap csütörtöki konferenciáján be is jelentette.) A Fidesz-frakció viszont újabb sóhivatalként tekint a betegút szervező, a pénz-, és feladatelosztóként működő nagytérségi központokra. Szócska viszont éppen ezektől az új hivataloktól reméli a rendszerben lévő tartalékok föltárását. A koncepció szerint a központok a hozzájuk tartozó ellátási területek egy-másfél millió polgára után egy virtuális számlára megkapnák a nekik járó közpénzt. Ebből kellene az egészségügyi intézményeknek a lehető leghatékonyabban (közös gyógyszer, áram-, gáz beszerzésekkel) működtetni a betegellátást, ami pedig megtakarításként megmarad, abból lehetne növelni az egészségügyi dolgozók bérét.
Bár a minisztériumi anyagban a kilenc nagytérségi központról alig esik szó, a fővárosi intézmények tervezett „állami menedzselése” részletesen le van írva. Ennek egyik oka lehet, hogy míg a megyék kormánypárti politikusai ellenállnak a központosítási terveknek, addig Tarlós István főpolgármester szívesen megszabadulna az egészségügyi intézmények problémáitól. A most nyilvánosságra került tervek szerint az uniós források mellett a fővárosi kórházak mintegy 100-200 milliárdosra becsült ingatlanvagyona lenne a fedezete a budapesti ellátórendszer átszervezéséhez. Arról az anyagban nincsenek részletek, hogy mely kórházak, telephelyek maradnának meg és melyek esnének „áldozatul” a fővárosi integrációnak. De tény, hogy van egy másik hasonló tartalmú előterjesztése is a tárcának a kormány előtt. (A fővárosi kórházak államosításához azonban módosítani kell az önkormányzati törvényt is.) Az átalakítás költségeinek forrásául megjelölt kórházi ingatlanvagyon, mint érv, szakértők szerint, nem áll túl biztos lábakon. A Molnár-féle kórházreform alatt kiürített és szintén eladásra szánt egészségügyi ingatlanok (Szabolcs utcai kórház, a Rókus kórház budai telephelye, a Lipót) a mai napig eladhatatlan, a „szellemházak”, üresen állnak.
A május végéig kormány elé kerülő Szócska-féle tervek szerint a főváros és környékének ellátásában a Semmelweis Egyetemé lenne a legnagyobb szerep. Az egészségügyért felelős államtitkárság ismét „felmelegítette” az úgynevezett Semmelweis Egyetem Korányi projektjét. Ez a program nyolc-tíz évvel ezelőtt született, az Üllői út 78. szám alatti telekre, az egyetem női klinikája mögötti területre egy új tömböt építetett volna fel. Ide telepítették volna a központi műtő-blokkot, a diagnosztikai és a fontosabb gyógyító szakmákat. Ám az ötlet egyrészt a forráshiányon, másrészt a professzorok „szakterületvédő” akcióján egyszer már elbukott. A megvalósításhoz ugyanis 6-8 milliárdra lett volna szükség. Most azonban a terv ugyan kissé módosított formában, de újra életre kelt. Eszerint az új tömbbe költöztetnék az Amerikai úton lévő idegsebészeti intézetet, a Péterfyhez tartozó Fiumei úti egykori Országos Baleseti Intézetet. Ezek mellett ugyan más telephelyen, de összevonnák, és közös sürgősségi centrumként működtetnék a Szent János egy részét és a Kútvölgyi kórházat. A budai trauma ellátást végző János kórház értékesebb, fölső telekrészét pedig értékesítenék.
Az előterjesztésben Budapest programként jegyezett részből kiderül, hogy például az Országos Sportegészségügyi Intézet (Sportkórház) 100 ortopédiai és rehabilitációs ágyát az Országos Orvosi Rehabilitációs Intézet új épületébe költöztetnék, ahol egy úgynevezett komplex rehabilitációs-sportegészségügyi-paralimpiai centrum működne a jövőben. A sportolók járóbeteg és egyéb kórházi ellátását, valamint dopping és élettani laboratóriumi hátterét pedig megkapná a Semmelweis Egyetem. Lapunk úgy tudja, a terv sportegészségüggyel kapcsolatos részének megvalósítását már – éppen a kormányfő kérésére – a 2012-es olimpiáig levették a napirendről. A kormány elé szánt anyagból viszont ez a részlet mégsem került ki. A fővárosi ellátórendszer átalakításának részeként a Molnár Lajos által megszüntetett Országos és Pszichiátriai és Neurológiai Intézet (Lipót) utódát a fővárosi Nyírő Gyula kórház területén hoznák létre.
Az egészségügyi államtitkár terveinek minőségét a Fidesz-frakcióban ugyan senki nem vitatja, de a képviselőcsoport egyes tagjai szerint a hosszas és nagy ívű átalakítások mellett, gyors és határozott lépésekre is szükség van az egészségügyben. Ezek pedig, szerintük, nem következnek az egészségügyért felelős államtitkárság anyagából.
Az MSZP tiltakozik
Az MSZP egészségpolitikusai vasárnap sajtótájékoztatón tiltakoztak a fővárosi kórházak államosítása ellen. Kökény Mihály a Népszabadságnak elmondta: Szócska Miklós a minapi szakmai konferencián állította, a kormányzati tervekben nincs szó államosításról, pusztán az intézmények állami menedzselésről. A politikus szerint, ha az államtitkár javaslata megvalósul, az azt jelentheti, hogy úgy változtathatna a kormány az ellátások elérhetőségén, szerkezetén, hogy abba éppen a fővárosi képviselők nem szólhatnának bele. Kökény Mihály szerint ez olyan súlyú kérdés, amelyhez közmegegyezésre van szükség. Havas Szófia, a Fővárosi Önkormányzat egészségügyi bizottságának tagja hozzátette: amennyiben ezt a 12 intézmény ingatlanjainak 130 milliárdos összértékéből kívánják fedezni, az azt jelenti, hogy az intézmények több mint a felét be akarják zárni.
