Lemondott a bohócforradalom szervezője
Lemondott tisztéről a Fegyveres és Rendvédelmi Dolgozók Érdekvédelmi Szövetségének (FRDÉSZ) elnöke. Kónya Péter alezredes ezzel kezdeményezte a honvédség vezérkari főnökénél hivatásos szolgálati viszonya megszüntetését. A szakszervezeti vezető a korábbi rendvédelmi tüntetések, illetve a „bohócforradalom” egyik szervezőjeként vált országosan ismertté.
„Katonaként arra tettem esküt, hogy megvédem az állampolgárok jogait, ugyanakkor sem katonaként, sem érdekvédőként nem tudtam megakadályozni, hogy a saját jogainkat elveszítsük” – indokolta döntését közleményében Kónya. Hozzátette: a szolgálati törvény változásai miatt már nem is lenne lehetősége, hogy érdekvédőként „tisztességesen, következetesen” dolgozzék.
Kérdésünkre a távozó elnök kijelentette: a hivatásosok körében működő szakszervezetek mozgástere rendkívüli módon beszűkül – szerepüket nagyrészt kamarák veszik át, amelyekbe minden hivatásosnak be kell majd lépnie –, és döntésében az is szerepet játszott, hogy a fegyveres és rendvédelmi érdekképviseletek között tavasszal kialakult egység megszűnt.
Az pedig, hogy a szolgálati törvény előkészítésére, illetve a nyugdíjrendszer átalakítására nem tudtak semmilyen érdemi hatással lenni, Kónya szerint óriási kudarc, s ezért őt is felelősség terheli, s „mindenkinek tudnia kell, mikor kell felállni”. Egyébként a „cérna ott szakadt el végleg”, amikor a Kossuth térre tervezett tüntetésüket – nyilván felsőbb utasításra – betiltották – tette hozzá.
Kónya – és egy másik egyenruhás érdekvédő, Árok Kornél, a Hivatásos Tűzoltók Független Szakszervezetének elnöke – már korábban is szűknek találta a fegyveres érdekképviseleti szervezetek kínálta lehetőségeket. Így mindketten vezető szerepet vállaltak a számos ágazati szakszervezetet és civil szerveződést tömörítő akcióegység létrehozásában, majd a D-Day elnevezésű akciósorozat megszervezésében, s ugyancsak közösen vettek részt a Magyar Szolidaritás Mozgalom létrehozásában.
A D-Day csúcspontja október 1-jén egy körülbelül harmincezres nagygyűlés volt, s azon a Kossuth téri demonstráción jelentette be Kónya a Szolidaritás megalakulását. Ez a tüntetés szervezésében közreműködő szakszervezeti vezetőket is váratlanul érte – a rendezvény előkészítésében a Magyar Szakszervezetek Szövetségének meghatározó szerepe volt –, s megütközésüknek utóbb hangot is adtak.
Felvetésünkre Kónya nem is vitatta, hogy mindezek után valószínűleg nem maradhatott volna ebben a pozícióban. Már a „bohócforradalom” után méltatlansági eljárást akartak vele szemben kezdeményezni – amit végül nem folytattak le –, és ismeretei szerint - többek között a Szolidaritásban vállalt szerepe miatt - most újabb eljárásokat készítenek elő.
Cáfolta ugyanakkor, hogy politikai szerepet vállalna – a leszerelése után három évig nem is indulhatna képviselőjelöltként –, mert a Szolidaritás társelnökeként dolgozik tovább. Ez széles összefogáson alapuló civil mozgalom, amely a demokráciát, az állampolgárok jogait és érdekeit kívánja megvédeni, és nem kíván párttá alakulni – hangsúlyozta Kónya. Ha másként döntenének, azzal szerinte becsapnák azt a sok ezer embert, aki csatlakozott hozzájuk.
A civil jelleg megőrzését azért is fontosnak tartják – emelte ki Kónya –, mert mára nyilvánvalóvá vált, hogy a szakszervezetek sem képviselik a tagjaikat. Szerinte a munka törvénykönyve kapcsán a napokban kötött alku is jól mutatja, hogy az érdekképviseletek vezetői hajlandók eladni az embereket, ha maguknak ki tudnak csikarni némi kedvezményt.
A Szolidaritás legutóbb múlt szombaton vonult az utcára, amikor csatlakoztak a szakszervezetek, majd az Egymillióan a sajtószabadságért csoport által meghirdetett tüntetéshez. Ezekre az eseményekre legfeljebb öt-hatszáz főt tudtak mozgósítani, ami nem túl sok. Ezzel kapcsolatban Kónya elismerte: a legtöbb ember apolitikus, s még mindig hinni akarja, hogy a jelenlegi kormány jó irányba vezeti az országot. Szerinte azonban legkésőbb tavaszig elfogy a türelem, ám azt már nem árulta el, hogy erre milyen módon készülnek fel.
Kónya egyelőre arról sem kívánt beszélni, hogy miként képzeli el a jövőt. A 25 szolgálati éve után hét hónap felmentési időre számíthat, így kap némi haladékot. Egyébként a Szolidaritásnál már négy munkanélküli aktivista dolgozik – fűzte hozzá.
Megkerestük Árok Kornélt is, aki maga ugyancsak hivatásosként szolgál. Arra a kérdésünkre, hogy készül-e hasonló döntésre, csupán annyit mondott: egyelőre gondolkodik rajta, hogy jövő januárban felesküdjék-e az új alaptörvényre.
