A vonatkozó módosító javaslat lényege, hogy az úgynevezett birtokpolitikai tanács tagjait ezentúl egy személyben az agrárminiszter nevezi ki és váltja le, holott eddig ez a jogosítvány szét volt osztva több tárca között. Az ügy előzményeként 2013 végén fogadta el a parlament az egyes agrár- és környezetügyi jogszabályok módosítását összefogó előző „salátatörvényt”, így akkortól a Nemzeti Földalap abban az esetben is eladhatja a legfeljebb háromhektáros állami területeket (méghozzá nyilvános pályázat és árverés nélkül), ha mellettük egy másik olyan földterület helyezkedik el, amely szintén az államhoz tartozik – vagyis háromhektáros darabokban érdemi társadalmi és szakmai kontroll nélkül ki lehet árusítani az állami földvagyon egy jelentős részét.

A javaslat közvetlenül legalább 2500 állami tulajdonú földrészletet érint, az osztatlan közös tulajdonú birtokokat beleértve pedig ennél is sokkal többet. Az említett szabályozást átláthatósági szempontból vélhetően a jogalkotó is problémásnak érezte, ezért bevezette azt a kikötést, hogy az egymillió forintnál értékesebb földek eladását a több tárca képviselőiből álló birtokpolitikai tanácsnak kell jóváhagynia. Mostanáig az agrárminisztérium képviselői mellett a fejlesztési és a közigazgatási tárca delegáltja is részt vett a testület munkájában, ezentúl azonban – amennyiben a módosítót elfogadják – kizárólag a Fazekas által kinevezett személyekből áll majd a földügyleteket elbíráló szervezet, amelyhez az említett értékesítéseken túl egyedi földhasznosítási döntések (ideiglenes használatba adás, kényszerhasznosítás) is tartoznak.

Az előző Fazekas-érában főként az utóbbiak voltak a politikai klientúra jövedelemhez juttatásának eszközei az agrártárca háza táján: egy viszonylag szűk kedvezményezetti kör különböző jogcímeken olyan nagy területű állami földeket (elsősorban legelőket) kapott, amelyek után mindenfajta érdemi mezőgazdasági tevékenység nélkül is évi sokmilliós bevételhez jutottak a földalapú uniós támogatások révén. A legnagyobb nyertesek egyike a miniszter jó barátja, a tomajmonostorai polgármester, Fazekas Szabolcs, aki a tárcától kapott májusi információk szerint (családtagjaival és a közvetlenül hozzájuk kapcsolódó gazdasági érdekeltségekkel együtt) összesen 417 hektár állami földet használ, amelynek a többsége nemzeti parki terület.

Látványosan sikeres az államiföld-szerzésben a törvényjavaslattal most ismételten helyzetbe hozott miniszter két unokaöccse, Bekecs Péter és Bekecs Mátyás is. Velük kapcsolatban a minisztérium korábban azt közölte lapunkkal: „A miniszter unokatestvérének gyermekei is évek óta gazdálkodnak. Tanyán élnek, állattartással foglalkoznak. Egyik fiú éppen azért települt haza Angliából, angol feleségével, hogy szülőfalujában boldoguljon. Mivel abban látták a gyerekek a továbbfejlődés lehetőségét, hogy gazdaságukat bővítik, eldöntötték, hogy élnek a földhaszonbérleti lehetőséggel.

Pályázásukról tájékoztatták miniszter urat is. Pályázatukat egyedül készítették elő, abban és az elbírálásban senki segítségét nem kérték és nem vették igénybe.” Úgy tudjuk, a két fiú az elmúlt hetekben újabb állami földterületek kedvezményes bérleti jogát szerezte meg a nemzeti park földpályázatán.