A kerekasztal ülésének napirendjén nem szerepel a nagy tiltakozást kiváltó Szabadság téri emlékmű, de valószínűleg erről is szó lesz Teknős Miklós / Népszabadság

A Lázár János által összehívott Zsidó Közösségi Kerekasztal a Parlamentben tartja ülését. A kormányzat a jelek szerint konszolidálni próbálja kapcsolatát a Mazsihisszel. Ebbe az irányba mutat, hogy Navracsics Tibor külügyminiszter és Heisler András, a Mazsihisz elnöke nemrégiben együtt koszorúzott a II. világháború kitörésének évfordulóján, szerdán pedig – a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület és a Magyar Építőművészek Szövetsége szervezésében – közösen nyitnak meg egy kiállítást Szabadkán, a városi múzeumban.

A kerekasztal előtt a Miniszterelnökség négy téma megtárgyalására tett javaslatot: a holokauszt-túlélők szociális helyzetének javítása, a holokauszt megjelenítése a köznevelésben, az antiszemitizmus elleni fellépés és a zsidó temetők ügye. Előzőleg – a Mazsihisz kezdeményezésére – tizennégy zsidó szervezet is konzultációt tartott, és szintén négy napirendi pontra tett javaslatot: a Sorsok Háza projekt jövője, az oktatás terén kialakított együttműködés továbbfejlesztése, a zsidó civil élet támogatása, a progresszív zsidó egyházak státuszának megvitatása. A zsidó szervezetek továbbá azt kérik, hogy a kerekasztal rendszeresen, legalább háromhavonta ülésezzen.

Leginkább forró pontnak a Józsefvárosban épülő Sorsok Háza ígérkezik. A zsidó szervezetek egyetértettek abban, hogy a „kiállítás részletes forgatókönyvének megküldése nélkül annak tartalmáért felelősséget nem lehet vállalni”. Szakembereik révén szeretnének közreműködni az új emlékközpont koncepciójának kialakításában és – ahogyan állásfoglalásukból kiolvasható – az intézmény működtetésében is. Bár a Sorsok Háza vezetésével megbízott Schmidt Máriáról nem tettek említést, köztudott: személye is akadálya az együttműködésnek. Kérdés, hogy ilyen körülmények között a kormány milyen kompromisszumos megoldással képes előállni. Kérdés az is, hogy valamilyen formában szóba kerül-e a nagy tiltakozást kiváltó Szabadság téri megszállási emlékmű.

A Mazsihisz pozícióit gyengíti, hogy éleződni látszanak a konfliktusok a Köves Slomó rabbi vezette EMIH-hel. Köves Slomó a közelmúltban a Népszabadságban közölt írásában bírálta a Mazsihiszt (a lényeg röviden: a rabbi úgy véli, hogy a Mazsihisz szerepzavarban van, közéleti-politikai fellépések helyett inkább vallási és hitéleti tevékenységére kellene koncentrálnia). A Szombat folyóirat honlapján megjelent nyílt levelében az ugyancsak EMIH-es Bodnár Dániel, a Tett és Védelem Alapítvány vezetője is támadta a Mazsihiszt. Heisler András, a Mazsihisz elnöke ugyanitt keményen válaszolt: szerinte egyre többen „lokális érdekek mentén szerveződő, helyenként megalkuvó” szervezetként tekintenek az EMIH-re, a sajtóban indított konfrontációjuk „szinte az öngyűlölő zsidó érzetét kelti”. Köves Slomó nem ment el a Mazsihisz kezdeményezésére létrejött előzetes konzultációra, az év elején a Zsidó Közösségi Kerekasztal ülésén sem vett részt. A mostani találkozón azonban –mondta lapunknak – tervei szerint ő is ott lesz.