Átadta a szocialista Gőgös Zoltán az állami földek eladásának tilalmáról szóló népszavazási kezdeményezéséhez összegyűjtött aláírásokat a Nemzeti Választási Irodának kedden. Valamivel több mint 23 ezer ívet nyújtott be hitelesítésre, és ha mindegyiken maximális számú, tehát kilenc aláírás található, összesen körülbelül 250 ezren támogatták a referendumot.

„Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés alkosson törvényt az állami tulajdonban álló termőföldek értékesítésének a tilalmáról?" – ezt kérdezné Gőgös Zoltán. A kezdeményezést a Nemzeti Választási Bizottság nem engedte át, a Kúria azonban megváltoztatta a döntést, így február 29-től kezdődhetett meg az aláírásgyűjtés, amelynek határideje most járt le.

Amennyiben a szervezők nem dolgoztak túl nagy hibaszázalékkal, vélhetően meglesz a népszavazás kötelező elrendeléséhez szükséges kétszázezer hiteles aláírás. Ebben az esetben a parlamentnek kötelező kitűznie a népszavazást, amelyre – feltéve, hogy az országgyűlési határozatot nem támadják meg az Alkotmánybíróságnál – legkorábban valamikor az év végén, legkésőbb jövő januárban kerülhet sor.

A választási iroda még kedden megkezdi az ívek szkennelését, és szerdától folyik majd az aláírások tételes ellenőrzése. Ezt a hatályos szabályok szerint hatvan nap alatt kell elvégezni, így a parlament az őszi ülésszakán, akár szeptember elején már napirendre is tűzheti a kérdést. Tárgyalnia akkor is kell a kezdeményezésről ha esetleg százezer érvényes aláírás gyűlt volna össze.

Ez a helyzet Kész Zoltán független parlamenti képviselő esetében, aki az állami cégvezetők kétmilliós bérplafonjáról szeretett volna népszavazást, ám neki nem sikerült kétszázezer támogatót találnia. A választási iroda közlése szerint a százezer viszont megvan, így a parlament döntésén múlik, lesz-e referendum. Szinte biztosan nem lesz, pedig ha Gőgös kérdésével együtt a bérplafon ügyét is referendumra bocsátanák, a népszavazás ötmilliárdos költsége csak minimális mértéknek nőne.