Kiváló ember, makulátlan életút - ennyi biztosan kiderült a 72 anatómus professzor bemutatkozó rövid életrajzából a parlament Egészségügyi Bizottsága előtt, ám aki arra volt kíváncsi, hogy mi a Fidesz programja és azt miként váltja valóra Réthelyi Miklós, az csalódottan távozhatott, mert efféle kérdesekről szó sem esett.

Ellenben Réthelyi Miklós beszélt arról, hogy az egészségügyet sikeres nemzetstratégiai ágazatként kell kezelni. Közölte azt is: megerősítik az állam szerepét az egészségügyben, rábízzák a megyei kórházakra az ellátások megszervezését, jobb bérre, kisebb munkaterhelésre számíthatnak az egészségügyben dolgozók, és fölülvizsgálják az elmúlt nyolc év rossz intézkedéseit.

A magántőke szerepéről Réthelyi Miklós ezúttal azt mondta: az egészségügyi ellátás állami feladat. A magán vállalkozások különböző formában részt vesznek az egészségügy fejlesztésében, de ezt a feladatot főként költségvetési és uniós forrásból szeretné az állam megvalósítani. Hozzátette: nagyon szabályozott keretek között azonban szükség lesz kisebb a magánvállalkozások közreműködésére. Aki itt elvesztette a fonalat, annak később se lett tisztább a magántőke és az állami egészségügy kapcsolata: egy képviselői kérdésre ugyanis Réthelyi Miklós még azt is megjegyezte: az elmúlt nyolc év spekulációinak, panamázásának vége, az egészségügy nem üzlet, nem lehet kitenni a területet a profit hajhászásnak. S csak azok a kisebb magáncégeknek lehet létjogosultságok az egészségügyben, amelyek új értéket hoznak létre.

Megatárcája működtetési nehézségei miatt aggódókat, azzal nyugtatta: hogy az öt terület - az oktatás, az egészségügy, a kultúra, a szociális szféra, és az ifjúság politika - mind az embert, annak teljes személyiségét kívánja szolgálni. Mindemellett valamennyi terület önálló szakmai programot készít, amelyből majd egyértelműen láthatóvá válik: mennyi közös pont van, és neki a koordinálás lesz a feladata. Hozzátette: a különböző ágazatok közigazgatási feladatai viszont inkább hasonlóak, mint különbözőek. Megjegyezte azt is, hogy az által felügyelt öt nagy terület között nem szeretne rangsort felállítani, hiszen mindegyik az embert holisztikusan, teljes egészében kell, hogy szolgálja.

A képviselők ezúttal „kesztyűs kézzel" bántak a professzorral, a kényelmetlen kérdések elmaradtak: így nem derülhetet ki, hogy miből telik majd a jobb bérre, a jobb színvonalú ellátásra, a kórházak adósságainak rendezésére. Az ellenzéki múltja idején parázsló bizottsági riposztjairól elhíresült Mikola István is meglehetősen szelíd arcát mutatta. Szavazás előtt, elnöki zárszóként "a művészetek miniszterének" nevezte Réthelyi Miklós, aki viszont azonnal válaszolt: köszöni, de nem művészkedésre szeretné tárcáját használni.

A bizottsági meghallgatásról két szocialista képviselő hiányzott, a jelenlévő Garai István viszont további 15 képviselő társával - a konkrétumok nélkül - alkalmasnak ítélte Réthelyi Miklóst a posztra. Csak a három Jobbikos bizottsági tag mutatott némi bizonytalanságot, ők tartózkodtak.