Kolompár Orbánt jogerősen felmentették
Az ügyészség eredetileg az elsőfokú eljárás megismétlését indítványozta, mivel a visszavont, módosított és átértelmezett vallomások sora miatt álláspontja szerint a tényállást nem sikerült a bíróságnak egyértelműen tisztáznia.
Az ügyeket addig intéző testület önfeloszlatása miatt 2008. november 16-án időközi cigány kisebbségi önkormányzati választást kellett tartani Heves megyében. Rendben le is zajlott a referendum, sem előtte, sem a voksolás napján senki nem tett panaszt a választási bizottságnál a jelölés vagy a szavazás lebonyolításával kapcsolatban.
Fél évvel később azonban a Hír Tv Célpont című műsorának 2009. június 5-i adásában a novemberi választásokon történt visszaélésekre utaló kijelentések hangoztak el egyes akkori résztvevők szájából. Néhány nappal később két rendőr kereste fel a Célpontnak nyilatkozó két roma férfit. A beszélgetésről rendőri jelentés készült június 15-i keltezéssel. A kikérdezett romák nagyjából ugyanazt mondták el még akkor, mint előzőleg a Célpont riporterének.
Másnap a Heves Megyei Rendőr-főkapitányság gazdaságvédelmi osztálya a szóban forgó rendőri jelentés alapján rendelt el nyomozást „a választás, a népszavazás és a népi kezdeményezés rendje elleni bűncselekmény gyanújával”. Mint az már az elsőfokú felmentő ítéletből is kiderült: ez volt az első, de talán a legsúlyosabb hiba, amit a hatóságok elkövettek.
Amikor a rendőrök elbeszélgettek a Célpont riportalanyaival, még nem rendelték el a nyomozást. Így a rendőrökkel „beszélgetőket” sem kellett kioktatni a hamis tanúzás következményeire, a tanú jogaira, kötelességeire. Semmire. Nem is tettek ilyet a rendőrök, hiszen nem volt elrendelt nyomozás. Más kérdés, hogy tudhatták: a két nyilatkozó az ügyben – ha lesz ügy – tanúként szerepel majd, hiszen ők állították a Célpontban, hogy visszaélések történtek a választásokon.
Tanúkat viszont csak büntetőeljárás, azaz elrendelt nyomozás keretében lehet kihallgatni, viszont az ő kihallgatásukról csak jegyzőkönyv készíthető, jelentés nem. Mivel ezeket a szabályokat a rendőrség megsértette, a bíróság kirekesztette a bizonyítékok közül a nyomozás elrendelését megalapozó jegyzőkönyvet.
A rendőrség mentségére legyen mondva, az ügyészség országosan és töretlenül követett gyakorlata szerint „sajtóhírek alapján nem rendelnek el nyomozást”. Bármilyen súlyos bűntényekről számoljanak is be a médiumok, az ügyészség csak akkor foglalkozik velük, ha a médium, vagy valamelyik nézője, olvasója, az adott témában valamilyen formában érintett hatóság (esetünkben ilyen lehetett volna a területi választási bizottság) feljelentésként megküldi azt az illetékes nyomozó hatóságnak.
Persze a rendőrség saját hatáskörében is érzékelhette volna, hogy a Célpont riportjában választási bűncselekményekről van szó, de ezt valamiért nem tették meg. Talán abból indultak ki, hogy „sajtóhírek alapján nem kell nyomozniuk”. De akkor miért küldtek ki mégis két nyomozót elbeszélgetni a Célpontnak nyilatkozókkal másfél héttel az ominózus adás után? Erre a kérdésre eddig senki nem adott választ…
Kirekesztette a bizonyítékok sorából a bíróság magát a Hír Tv szóban forgó riportját is, mivel az túlnyomórészt nem a vád tárgyával tett cselekménnyel kapcsolatos. „A felvétel tartalmazza ugyan két, a vádiratban is megnevezett tanú nyilatkozatát, de a felvezető szöveg és a kommentár a vádlottak felelősége tekintetében értékítéletet tartalmaz, ezért az a pártatlan bírósági tárgyaláson nem vetíthető le” – szögezte le az elsőfokú ítéletben a bíróság.
De miről is szólt akkor ez a közel három és fél éven át zajló eljárás?
A vád szerint H. Sándor elsőrendű, Kolompár Orbán másodrendű és D. Edina harmadrendű vádlottak kétféle bűncselekményt is elkövettek a 2008. novemberi választással összefüggésben. H. és Kolompár a választások rendje elleni bűncselekményt, emellett H. még egy okirat-hamisítást is, amiben D. Edina bűnsegédként vett részt.
Az ügyészség szerint Kolompár H. Sándor közreműködésével 30-50 ezer forintos havi jövedelmet biztosító kistérségi referensi megbízást ajánlott némelyeknek cserébe, hogy rá és szervezetére, a Magyarországi Cigányok Országos Fórumára (MCF) szavazzanak. Egyes tanúvallomások szerint voltak, akik mobiltelefont is kaptak a voksukért.
A nyomozás során ezt a feltételezést több tanú vallomása is alátámasztani látszott, azonban a bíróság előtt minden megváltozott. Volt olyan tanú, aki kijelentette, a jegyzőkönyvbe az került be, amit a rendőrök mondtak. Más egyszerűen nem értette, hogy írhatták le a nyomozók azt, ami a jegyzőkönyvben áll, hiszen ők ilyet nem mondtak.
Néhányan ismerték el csupán, hogy mondtak olyasmiket, hogy a szavazatukért ajánlottak nekik szerződést, meg mobilt, de csak azért, mert dühösek voltak, amiért az ígért pénzt hónapokon keresztül nem kapták meg. Később kiderült, hogy a szervezet megválasztott képviselőinek alanyi jogon járt egy mobil, de csak annak, akit valamelyik tisztségbe megválasztottak.
A bíróság végül azt állapította meg, hogy a kistérségi referensi rendszer kialakításáról egy nappal a hevesi választási lista lezárása után döntött az MCF. Azaz a jelöltek már elfogadták a felkérést, hogy felkerüljenek az MCF listájára, amikor a referensi rendszerről döntés született. Az elsőfokú ítélet indoklásának tanúsága szerint ugyanakkor az ügyészségnek nem voltak bizonyítékai arra, hogy Kolompár és társai előre tudták, hogy ez a döntés átmegy az MCF illetékes fórumain, és ennek tudatában ígérgették a szerződéseket.
Azt a vádat pedig, hogy a listára felkerült személyeket is korrumpálták volna a kisebbségi referensi szerződésekkel, a bíróság azzal az indokkal vetette el, hogy különösebb ráhatás (meggyőzés vagy megvesztegetés) nélkül is elvárható egy listára felkerült jelölttől, hogy magára és az őt jelölő szervezetre szavazzon, és erre buzdítson másokat is.
Ettől persze még a szerződésekkel nem volt minden rendben. Kettőről bebizonyosodott, hogy nem az töltötte ki a formanyomtatványt és írta alá a szerződést, akinek a nevére szólt. Ezért marasztalta el a bíróság az első- és a harmadrendű vádlottat magánokirat-hamisítás vétségében.
A Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség megfellebbezte az első fokon a választások rendje elleni bűncselekmény elkövetésének vádja alól Kolompárt és H.-t felmentő ítéletet. Álláspontjuk szerint ugyanis a bíróság nem tárta fel az ügy tényállását, nem tisztázódott egyebek között az egyes a nyomozati szakban és a bíróság előtt tett vallomások közti különbségek okai, és nem egyértelmű az sem, miért ez utóbbit fogadta el végül a bíróság. Azonban a Fővárosi Ítélőtábla helybenhagyta az elsőfokú ítéletet, így az jogerőre emelkedett.
Hogy ezzel véget ért-e Kolompár Orbán hevesi ügye, még nem tudni. Az ügyészség – úgy tudjuk – még vizsgálja, maradt-e lehetőség további jogi lépésekre az ügyben...
