Körülbelül kétszáz, többségében középkorú szimpatizáns részvétele - és szolid rendőri biztosítás - mellett az MSZP vezetősége felavatta a "Magyar Köztársaság kövét" a pesti rakpart egyik sétáló parkjában. A Himnusz eléneklése után Mesterházy Attila pártelnök arról beszélt, hogy április 18-a "közös hazánk szétszakításának a napja". Szerinte az elfogadott alkotmány nem a nemzeté, hanem kizárólag a Fidesz-KDNP pártalkotmánya. Hangsúlyozta, hogy ha alkotmányról van szó, akkor nincs két Magyarország, nincs jobb és baloldali; csak egy, közös Magyarország van. Hozzátette, hogy amint lehetőséget kapnak, az MSZP visszaállítja az egységet.

Mesterházy elmondta, hogy ma egyszerre van jelen az országban a parttalan nyomor és az európai gondolkodás. Közmegegyezés pedig valódi párbeszéddel érhető el. Szerinte egyre többen látják, hogy rossz irányba mennek a dolgok. "Ez az ország szétesőben van" - fogalmazott, hangsúlyozva: az ország azonban megmozdult és nem fogják engedni, hogy az ország "Orbán hűbérbirtoka legyen". Mesterházy elmondta, hogy ezzel a kővel kőbe vésik a köztársaságot, de nem temetik. Nem szeretnék, hogy emlékmű legyen. "Ez a kő a reményt is jelenti számunkra. Hogy nem hiszünk a csodában, hanem saját erőnkben és meggyőződésünkben. Ez a kő egyben a figyelmeztetés is, figyelmeztet arra, hogy a demokrácia sérülékeny (.) Ez a kő a változás szimbóluma is, mutatja, hogy ismerjük hibáinkat" - tette hozzá az MSZP elnöke. Mesterházy együttműködésre és a köztársaság megvédésére szólított beszéde végén.

Horváth Csaba budapesti MSZP-elnök a kőavatáson arról beszélt: azt vésik most kőbe, amit senki nem vehet el a demokratáktól. "A Magyar Köztársaságnak minden magyar állampolgár a tagja, legyen konzervatív, baloldali vagy liberális. Van valami, amiben nem lehet vita köztünk, az, hogy mindenki egyenlő. A szabadság ellenségei most jó magyarokra és rossz magyarokra próbálják osztani az országot. De el fognak bukni" - fogalmazott. Horváth szerint ez a szobor a kétharmados többséget arra figyelmezteti, hogy a tiszteletet nem lehet törvénybe foglalni, csak kiérdemelni lehet. A politikus azt mondta: készen állnak arra, hogy amint lehet, felszámolják a fideszes pártállamot.

Hiller István, a kőállítás ötletgazdája arról beszélt az avatáson: azért vésik kőbe a köztársaságot, hogy mindenki tudja, minden hatalom forrása a nép. "Nincsen hatalom, amely mástól származhat ebben az országban, legyen az bár megkülönböztetett szerepet játszó Szent Korona, a mi felfogásunk szerint a hatalom forrása a nép. Ha a hatalom birtokosa ezt elfelejti, ez a kő majd emlékezteti rá" - fogalmazott a volt kulturális miniszter. Hiller István hangsúlyozta, nem tartják győzelemnek, hogy az új alkotmányszövegbe nem került bele a vármegye fogalma, mert szerintük ez eleve őrületes és nevetséges felvetés volt.

Elfogadhatatlannak nevezte, hogy az Alkotmánybíróság jogait megcsonkítják, hogy bizonyos művészeti teljesítményeket az alkotmány kiemel. "Elnyerheted a hatalmat a néptől, és a nép elveheti tőled a hatalmat. Ha azt gondolod, hogy Te magad vagy a hatalom, nézz rá erre a kőre és fogod látni, hogy a hatalmad mulandó. Ember vagy. Ami meg kőbe van vésve, az örök" - fogalmazott Hiller, hozzátéve: nem temetni akarják a köztársaságot, hanem védeni. A politikus szerint büszke magyar szocialisták állították a követ, de nem magukért, hanem mindazokért, akik egyetértenek azzal, hogy a köztársaság és annak eszméje védelemre szorul.

"Eljövünk ide minden évben és hívunk mindenkit a Köztársaság Kövéhez. Baloldalit és konzervatívot, liberálist és olyat, aki a köztársaság értékrendjét vallja. Ez a kő nekünk szól. Ősien, ahogy egy kő. Ez a mi kövünk. A mi köztársaságunk köve. Hideg és durvának látszik, pedig sokak érzelme, vágya, izzadtsága, reménye van benne" - mondta beszédében Hiller István.

Ezután a résztvevők elhelyezték a kő elé a kiosztott nemzeti szín zászlókat.