Minél kevésbé hasonlít a Klubrádióra, annál jobb a pályázat?
A pályázat deklarált célja, hogy a 95,3-as frekvencián minél több zenét, illetve helyi hírt adjanak, ezt tükrözi a pontozási rendszer is: több zenéért több pont jár, "ha nem beszélsz, jutalmaznak".
Az a pályázó kaphatja a legtöbb pontot, amelyik vállalja, hogy a nap 24 órájából több mint 14 órányi zenét sugároz, a fennmaradó 9 órából pedig 5-öt helyi hírekkel tölt ki. A korábbi rádiós tapasztalatokat viszont alig pontozzák (3 ponttal a 72-ből). További 12 pontot "a műsorterv szubjektív megítélésért" osztják ki.
Arató András vezérigazgató összegzése szerint, "minél kevésbé hasonlít egy pályamű a Klubrádióra, annál több pontot kap". Kifogásolják továbbá, hogy a frekvenciadíjat is megemelik: a jelenlegi két és félszerese (53 millió forint) az alsó licit - egy olyan piacon, ahol sorra mennek tönkre a rádiók. A Klubrádió vezetője szerint ezzel "már a pályázat kiírásakor megfosztanak félmillió embert a megszokott médiumától".
Hátrányos előnyök
(A médiahatóság még május 26-án jelentette be az újabb pályázatot, Kiricsi Karola közlése szerint "kevesebb kötöttség, több zene mottóval". A 89,5 MHz-es, a 95,3 MHz-es és a 103,9 MHz-es frekvencia körzeti, kereskedelmi célú, napi 24 órában működő rádiózásra hasznosítható, zenét sugárzó és helyi értékeket közvetítő rádiók hullámhosszaként. Nem pályázhatnak azok, akik vételkörzet-bővítésre vagy hálózatba kapcsolásra használnák fel a frekvenciát. "Előnyt élveznek a rádiós tapasztalattal már rendelkező pályázók, különösen azok, amelyek az adott frekvenciákon működnek." A szóvivő akkori közlése szerint a médiaszolgáltatókra vonatkozik a médiatörvényben előírt 35 százalékos zenei kvóta, az elbíráláskor azonban előnyt élvez az, aki ennél nagyobb arányt és általában több magyar zene sugárzását ajánlja.)
A kiírás egyelőre csak tervezet, a véglegest a június 16-i nyilvános közmeghallgatáson írják ki, a pályázatokat várhatóan ősszel bírálják el.
Másfél éve várják
A Klubrádió helyzete tehát továbbra is bizonytalan - másfél éve várják ugyanis ezt a pályázati kiírást. Közben egy másik üressé vált sávra pályáztak, a 92,9-est viszont hiába nyerték meg, az ORTT hiába hirdette ki: a médiahatóság tavaly decemberben érvénytelennek nyilvánította a pályázatot - a Klubrádió szerint jogszerűtlenül. Arató András szavai szerint ez volt az első lépés a működésük korlátozására. A Klubrádió bíróságon támadta meg ezt a döntést, közben viszont idén februárban lejárt a jogosultságuk a 95,3-asra, azóta csak ideiglenes engedélyekkel működhetnek. Most írták alá a harmadik kéthavi hosszabbítást a médiahatósággal.
Segélykoncert, petíció
A Klubrádió sajtótájékoztatóján azt is közölték, hogy Hadd szóljon címmel jótékonysági koncertet szerveznek a rádióért június 29-ére a Syma csarnokba, többek között a sajtótájékoztatón is résztvevő Dés László és Takáts Eszter, valamint Bródy János, Geszti Péter és Kulka János fellépésével. (A Klubrádió megmentése érdekében internetes petíciózás is kezdődött, eddig több mint ezer aláíróval.)
Csak egy marad?
- Zenész nélkül nincs rádió, rádió nélkül nincs zenész - mondta Takáts Eszter énekesnő a tájékoztatón; szerinte beszéd központú rádióra legalább akkora szükség, van mint zeneire, főleg, hogy utóbbiból már annyi van... Dés László pedig egy sokszínű értékeket képviselő médiumnak mondta a Klubrádiót, amely jelenléte egyre fontosabb, "lassan tényleg csak a Klubrádió és még néhány kis adó maradt szabad".
