Tóbiás József (MSZP) szerint a vidék Magyarországának orra előtt zárja be az egyetemre jutás lehetőségét a kormányzat. A kitörés lehetőségét veszik el - folytatta - , annak lehetőségét, hogy egy Alcsút méretű településről is el lehessen jutni a miniszterelnöki székbe. Azt mondta, minél kisebb településen él egy a fiatal, annál kisebb esélye van a kitörésre.

A kormány szemére vetette, hogy bevezette a tandíjat, ami azt jelenti, hogy nem az esze dönti el, hogy egy fiatal továbbtanulhat, hanem az, hogy mennyi pénze van. Elmondta, felszámolják az autonómiákat, az önrendelkezést; példaként az említette, hogy Kishantoson, az ott élők munkájának eredményét elveszik, és odaadja azt a kormány a saját klientúrájának.

Klinghammer István, az Emberi Erőforrások Minisztériuma felsőoktatásért felelős államtitkára kijelentette, bár sokszor hallja ezt a téves információt, de Magyarországon nincsen tandíj, amelyet beiratkozáskor fizet meg a hallgató, állami ösztöndíj van.

Osztolykán Ágnes (LMP) arról beszélt, hogy miközben a minőségi változásért dolgozik a felsőoktatásban a kormányzat, csökken a hallgatói létszám és csökkennek a források, jövőre 136 milliárd forintot kap ez a terület. Az ellenzéki képviselő szerint mindez azt mutatja, hogy nem lesz minőségi felsőoktatás. Úgy értékelte, hogy Parragh László iparkamarai elnök és az által képviselt cégek fúrják a felsőoktatási stratégiát. Parragh László - aki Orbán Viktor miniszterelnök bizalmasa - és az általa képviselt lobbi munkaalapú társadalmat képzel el, tudás nélkül, egy olyan világot, amelyben nem kell tudás, képzés, élethosszig tartó tanulás - mondta.

Klinghammer István a csökkenő hallgatói létszámot részben a demográfiai folyamatokkal indokolta, szerinte a következő időszakban 70-80 ezer hallgató fog jelentkezni a felsőoktatásba. Kitért arra, hogy a költségvetésben külön szerepel még 11 milliárd forint a struktúraváltásra, közel 10 milliárd a kiválóságok finanszírozására, a PPP-programok felét is az állam fizeti. Hozzátette: a minőségi felsőoktatás irányába haladnak.

Baráth Zsolt (Jobbik) a szociális munka napja alkalmából a szociális ágazatban dolgozók bérrendezését sürgette. Szerinte halaszthatatlan az évek óta csúszó béremelés. Egy az ágazatban dolgozó levelét idézve közölte, méltánytalan a bértábla, a fluktuáció pedig magas.

Soltész Miklós, az Emberi Erőforrások Minisztériuma szociális és családügyért felelős államtitkára azt mondta, a teljes ágazatot lefedő béremelés nem történt, dolgoznak rajta, de nem kampányszerűen. Részeredményként értékelte a közel 50 milliárd forintos infrastruktúra-fejlesztést, a nevelői jogviszony átalakítását, valamint megjegyezte: a szociális területen dolgozókat is érinti a családi adókedvezmény kiterjesztése.

Gaal Gergely (KDNP) a november 11-ei lengyel függetlenség napjáról emlékezett meg. Úgy fogalmazott, a barátság az egyik legfontosabb emberi kötelék, ami nemzetek között is létezik. Lengyelországgal összefüggésben közölte, ismerjük egymás történelmét, ugyanazoknak a nemzetközi szervezeteknek vagyunk tagjai. A barátságot ápolni kell, ezért fontos, hogy megemlékezzünk egymás ünnepeire - mondta.

Győri Enikő, a Külügyminisztérium EU ügyekért felelős államtitkára szerint a kelet-közép-európai régió országainak szabadsága Magyarország szabadságának is fundamentuma. Ennek jelentőségét most látjuk, amikor a V4-es elnökség prioritásait megpróbáljuk megvalósítani - mondta.

Balla László, a Fidesz frakcióigazgatója felszólalásában Bajnai Gordon miniszterelnökségének intézkedéseit bírálta.  Szerinte azért fontos ezt felidézni, mert Lendvai Ildikó volt MSZP-elnök korábbi nyilatkozata szerint újra együtt a nagy csapat, együtt van Gyurcsány, Bajnai és a szocialisták, és a megújulás jegyében újra itt van Lendvai Ildikó és Kovács László is. Szerinte a baloldal nem változott semmit, ugyanúgy viselkednek, mint korábban, ugyanúgy vitatkoznak is. "Egyetlen dologban értenek egyet: meg akarják szüntetni a rezsicsökkentést" - mondta Balla László.

Szatmáry Kristóf gazdaságszabályozásért felelős államtitkár válaszában arról beszélt, hogy nagyon nehéz úgy kormányozni, ha valakit nem az emberek választanak, hanem gazdasági érdekcsoportok találnak ki és nemzetközi bankok és brüsszeli bürokraták határozzák meg a gazdasági programját.

Szerinte Bajnai Gordon kormányzása nem szólt másról, csak hogy a családokon, a nyugdíjasokon és a rászorulókon akartak spórolni. Az emberek ugyanakkor tanultak ebből, és már tudják, hogy nincs szükség megszorításokra és nincs szükség olyan gazdaságpolitikára, amely nem az emberek érdekét védi - mondta az államtitkár.