Ezt is elpusztítaná a Fidesz kerítése

belföld határzár

Hazai és uniós természetvédelmi előírásokba is beleütközhet a magyar–szerb határra szánt négyméteres drótkerítés felépítése. Az érvényes szabályozás szerint a létesítményt szakaszonként más-más hatóságnál, meglehetősen bonyolult eljárásban kellene engedélyeztetni, és vannak olyan értékes természeti területek, ahol valószínűleg csak a meglévő korlátozások feloldása után lenne kiadható az engedély.

Állásfoglalásban hívta föl a figyelmet a WWF Magyarország a tervezett műszaki határzár természetvédelmi kockázataira. Mint írják, a magyar–szerb határvonalon országos jelentőségű védett területek és Natura 2000 területek is találhatók, több szakaszon a természetes élőhelyek átnyúlnak és folytatódnak a szerb oldalon. Léteznek már jó példák a határokon átívelő természetvédelmi kezelés összehangolt megvalósítására, a kerítések azonban lehetetlenné tehetik az élővilág szabad mozgását, esetenként a természetvédelmi kezelést is.

Sipos Katalin, a szervezet igazgatója lapunk kérdésére elmondta: a kerítésépítés belterületen nem engedélyköteles, külterületen azonban az erdészeti vagy a természetvédelmi hatóság engedélye kell hozzá. Különösen így van ez abban az esetben, ha a kerítés megváltoztatja a természetes élőhely jellegét, ami egy 175 kilométer hosszú, négy méter magas objektum esetén szinte biztosra vehető. A nagyvadak populációit mindenképpen különválasztja a kerítés, a kisebb testű állatoknál a tényleges hatás a műszaki megoldás jellegétől függ.

Baja alatt a Duna–Dráva Nemzeti Park egyik védett ártéri erdeje átnyúlik a határon. Kelebiánál a Déli-Homokhátság Natura 2000-es terület azonos jelleggel folytatódik a határ túloldalán, az egybefüggő védett élőhelyet kettévágná a kerítés, amelynek engedélyezéséhez az adott zónában Natura 2000-es hatásbecslés is kell. A Tisza és ártere a térség legfontosabb ökológiai folyosója, amelyet szintén kettészelne a határzár.

Az ügyet bonyolítja, hogy az EU előírásai kifejezetten tiltják az infrastruktúrákkal szétszakított vagy körbevett „ökológiai csapdák” kialakítását (emiatt kell például az utak fölé vadátjárókat építeni). A fentiek ismeretében a természetvédelmi engedélyezés sem gyors, sem egyszerű nem lesz, kivéve, ha valamilyen egyedi jogi előírással mentesítik a szokásos hatósági kontroll alól.

Orbán fogorvosa mindent megtett, mégis beragadtak az Ironmannek járó milliók

Hiába várja a júliusban azonnalira beígért állami támogatást a nyáron lezajlott Ironman 70.3 verseny szervezője. A nemzetgazdasági szempontból is fontos nemzetközi rendezvénynek a kormány 180 millió forintot ítélt meg, a pénznek a Magyar Triatlon Szövetségen keresztül kellene eljutnia az ironmanesekhez, de nem jut. A szakszövetség és a versenylicencet birtokló Kropkó Péter vállalkozása között rég elmérgesedett a viszony, főleg miután a szövetség a tavasszal megpróbálta bemártani őket az amerikai jogtulajdonosnál.

"A TEK működésképtelen, veszélyt jelent a magyarokra"

A Demokratikus Koalíció szóvivője azt követeli, hogy számolják fel a Terrorelhárítási Központot (TEK) és helyezzék szakmai alapokra a terrorelhárítást. Gréczy Zsolt szerint a hazai terrorelhárítás jelenlegi formájában működésképtelen, ezért veszélyt jelent a magyarokra és az Európai Unió többi polgárára is.

Brüsszel nem fél Orbántól és nem áll bosszút - interjú Navracsics Tiborral

Érzelmileg színesen fejezi ki magát – így fogalmazott Navracsics Tibor uniós biztos lapunknak annak kapcsán, hogy az Orbán a népszavazás után is csatákat akar nyerni Brüsszel ellen. A politikus beszélt arról is, miért szavazott nemmel a népszavazáson, kellet-e ehhez engedélyt kérnie, főnökétől, és elemezte az unió helyzetét is.

Nem nyomoznak - törvényesen jutott ingatlanhoz Rogán feltalálótársa

Nem történt bűncselekmény a BRFK Korrupciós és Gazdasági Bűncselekmények Elleni Főosztálya szerint akkor, amikor az V. kerületi önkormányzat a sajtó értékelése szerint rendkívül előnyös áron segítette hozzá az általa bérelt ingatlanhoz Csík Balázst, az offshore hétterű Hunguard Zrt. társtulajdonosát, Rogán Antal propagandaminiszter feltalálótársát.

Így töpörödött össze a pécsi magasház

Mostanra csupán néhány emeletnyi torzó maradt Pécs egykori híres panelmonstrumából, amit a Guiness Rekordok Könyve Közép-Európa legmagasabb lakatlan épületeként tartott számon. Az 1976-ban átadott, '89-re egy építési hiba miatt életveszélyessé vált 25 emeletes házat végeláthatatlan huzavona után idén tavasszal kezdték lebontani, a kivitelezők szerint év végére nyoma sem marad. Képsorozatunkban megnézheti, hogyan tűnik el lassan a föld színéről a Kádár-korszak egyik büszkesége.