Szigetvári Viktor és Torda Csaba blogbejegyzésében emlékeztet: a jövő év elején hatályba lépő új alaptörvény sarkalatos törvényre utalta annak szabályozását, hogy a választójog gyakorlásához szükséges-e az érintett állampolgárnak magyarországi lakóhellyel rendelkeznie. A kormányzó pártszövetség egyértelművé tette, hogy a választójogi törvény megalkotása során szavazati jogot kíván adni az ország területén kívül élő magyar állampolgároknak is.

"Álláspontunk szerint helyénvalóbb lett volna, ha tavaly az Országgyűlés speciális állampolgársági formát alkot a nem Magyarországon élő magyarok számára, mert ahhoz nem kellett volna választójogot is adni. A hatályos szabályozásból viszont következik a választójog kiterjesztése, és ez akkor történik meg helyénvalóan, ha a határainkon túl élő magyar állampolgárok korlátozott következményviselését figyelembe véve számukra - nemzetközi példákkal összhangban levő - korlátozott beleszólási lehetőséget teremtünk a választási rendszeren keresztül. Mivel a mindenkori magyar kormány legitimitását csökkentené, ha a belföldi képviselői mandátumok alapján győztes erő rendszeresen kisebbségbe kerülhetne a határon túli mandátumok révén, így körültekintően és egyeztettett módon kell kialakítani a választási rendszer ezen részét. Úgy gondoljuk, az egyenlő magyar állampolgárok közötti diszkriminatív megkülönböztetést eredményezne, ha akár az adózás helye, akár pedig az állandó lakóhely alapján a jogalkotó válogatna saját állampolgárai között. A külföldön élők számára kompenzációs elem nélküli, egy vagy két fordulós, többségi jellegű egyéni választókerületi rendszert javaslunk 4-8 képviselői mandátum erejéig úgy, hogy a határainkon túl élő magyar állampolgárok szavazatai ne keveredhessenek a hazánkban állandó lakhellyel rendelkező, illetve életvitelszerűen itt élő állampolgárok szavazataival" - konstatálják a kurátorok.

Mi lenne elfogadhatatlan egy választójogi reform során? 

Szigetváry Viktor Tilalomfák az országgyűlési választási rendszer reformjában címmel egy másik blogbejegyzésben pedig arról ír: Hillary Clinton, az Egyesült Államok külügyminisztere budapesti látogatásán sajtóhírek szerint elmondta: amíg egy kormány demokratikus választásokon leváltható, addig nem lehet a demokrácia megszűnéséről beszélni. Azt is jelezte, hogy hazája figyelemmel fogja kísérni, hogyan alakítja át a kormány az országgyűlési választási rendszert. Az alábbiakban a teljesség igénye nélkül olyan tilalomfákat gyűjtöttünk össze, amelyek kivágása megszüntetheti a magyarországi országgyűlési választási rendszer demokratikusságát.

A kurátor elöljáróban konstatálja: körültekintő megvalósítás esetén nem befolyásolja egy ország demokráciájának minőségét, hogy milyen modellt használ az országgyűlési választási rendszere. - Önmagában még a legtöbb szavazat sem kell, hogy szükségszerűen választási győzelmet eredményezzen. Kiélezett politikai szituációban, fej-fej melletti küzdelemben a mai magyar rendszerben is lehetséges, hogy a nominálisan legtöbb szavazatot szerző párt csak második lesz az országgyűlési mandátumok tekintetében. E probléma miatt akkor válik egy választási rendszer demokratikussága megkérdőjelezhetővé, ha a jogalkotó tudatosan kiszélesíti az ilyen helyzetek lehetőségét - figyelmeztet Szigetvári Viktor, aki úgy összegez: alapvetően akkor tekinthetünk demokratikusnak egy választási rendszert, ha nincsenek olyan szabályozói, amelyek megakadályozzák a választói akaratnyilvánítás lehetőségét, vagy amelyek a többségi akarattal ellentétesen és érdemben torzítják a választói akaratot, illetve ha mentes olyan elemektől, amelyek kizárólag egy párt, pártszövetség érdekeinek megfelelően fordítják le szavazatokat mandátummá.

És a tilalomfák: a bejutási küszöb emelése elfogadhatatlan, a jelenlegi 5 százalékos küszöb, valamint a közösen listát állító jelöltállító szervezetekre vonatkozó küszöbérték emelése a magyar választópolgárok akaratának leképeződését jelentős mértékben korlátozná, és a demokráciát rombolva hozna rosszabb helyzetbe kisebb pártokat, illetve bizonyos pártszövetségeket; a jelöltállításhoz szükséges ajánlószelvények számának relatív növelése elfogadhatatlan; az elmúlt évtizedek tapasztalatai alapján inkább az volna helyénvaló, ha a jogalkotó enyhítene a választási rendszer e szűrőjén, és az új egyéni választókerületek átlagos méretét figyelembe véve inkább kevéssel relatíve csökkentené a szükséges szelvények számát. Ezzel visszafogná a nagy pártok szervezeti előnyét - állapítja meg. Ami szintén elfogadhatatlan: a jelöltállítási időszak rövidítése, a túl nagy egyéni választókerületek kialakítása, az egyéni választókerületek határainak politikai preferenciákat figyelembe vevő kialakítása, a fizetett-média kampányok szigorú korlátozása.

De elfogadhatatlannak nevezi egy sokkal arányosabb választási rendszer kombinációja a kétharmados parlamenti szavazattöbbséget igénylő törvények magas számával. - A jelenleg kormányzó erők legitim módon szereztek kétharmados parlamenti többséget, jogukban áll megváltoztatni akár a választási rendszert is, de demokratikus felhatalmazásuk politikai értelemben arra nem terjed ki, hogy mindörökre felszámolják annak a matematikai esélyét is, hogy az elkövetkező évtizedekben bármikor egy másik politikai erő hozzájuk hasonló mértékű parlamenti mandátumtöbbséget szerezzen - írja Szigetváry Viktor.