A testület a korábbi esetjogra hivatkozva rámutat arra, hogy az ilyen döntésre elsősorban – speciális, például sürgősségi szempontok indokolta körülmények kivételeivel – a bíró lehet alkalmas. Ahol pedig, mint az elbírált ügyben, a döntésben politikai érdekek is felmerülnek, a bírói felülvizsgálat mellett további hangsúlyos érvek szólnak a nemzetközi fórum szerint.

Az a hazai szabályozás tehát, amelynek alapján a Terrorelhárítási Központ (TEK) számára az igaz­ságügy-miniszter engedélyezheti titkosszolgálati eszközök alkalmazását, sérti az emberi jogok euró­pai egyezményét – hangsúlyozta Majtényi László, az intézet elnöke, akinek az ügyvédi irodája Vissy Beatrixet és Szabó Máté Dánielt az ügyben képviselte. Szerinte az ítélet a szabadságjogok európai jelentőségű győzelmét jelenti, mert most általánosságban is kimondták: különlegesen sürgős esetekben is 72 órán belül bírónak kell határoznia például egy telefonlehallgatás jogszerűségéről.

Titkos megfigyelést a TEK is csak bírói engedéllyel végezhet Kurucz Árpád / Népszabadság/archív

Az ügy egyébként az Alkotmánybíróságon kezdődött, de csak részsikerrel zárult. Az egyik siker mindjárt az volt, hogy a testület az alkotmányjogi panaszt úgy fogadta be, hogy az indítványozók nem tudták bizonyítani a személyes érintettségüket. Vagyis: semmivel nem tudták igazolni, hogy őket valóban megfigyelik, ennek lehetősége viszont fennáll. A testület tehát érdemben döntött, de csak annyit mondott ki, hogy a miniszternek a titkosszolgálati eszközök engedélyezésére irányuló döntését indokolnia kell.

Ez viszont a lényegen mit sem változtatott, miközben a jogvédő szervezet szerint elég bizarr az az alkotmánybírósági logika, amely szerint a nemzetbiztonsági megfigyelés „politikai természete" követeli meg az ilyen akciók miniszteri engedélyezését. A panaszosok ezért Strasbourghoz fordultak, és ott nekik adtak igazat. Az ítéletnek pedig súlyos következményei vannak.

Majtényi kérdésünkre elmondta: bár az emberi jogi bíróság ítéletéből formálisan nem következik jogalkotási kötelezettség, de ha a magyar állam a verdiktben foglaltaknak eleget kíván tenni, először is módosítani kell a rendőrségi törvénynek a TEK-re vonatkozó szabályait. Felvetésünkre megerősítette, hogy a nemzetbiztonsági törvény ugyancsak korrekcióra szorulhat, hiszen a terrorelhárítók mellett a nemzetbiztonsági szolgálatok esetében is a miniszter jogosult a titkosszolgálati eszközök alkalmazásának engedélyezésére.

Lehetséges persze, hogy a törvényhozás az ítéletre nem reagál, de ha ezt tennék, az nem marad következmények nélkül – közölte Majtényi –, mert a verdikt alapján bármely magyar állampolgár hasonló panaszt nyújthat be Stras­bourghoz. Változatlanul lehet ugyanis arra hivatkozni, hogy a jelenlegi szabályok mellett az egyének jogait hatékonyan védelmező megfelelő garanciák világos engedélyezési eljárási rend és külső kontrollmechanizmusok nélkül, pusztán miniszteri engedély alapján jogosultak a hatóságok bárki magánéletébe beavatkozni.