Kitárulkozó honatyák
A képviselői költségtérítések ügyében népszavazást kezdeményező Seres Mária kedden azt mondta, indítványozza Szili Katalinnál, az Országgyűlés elnökénél, engedélyezze a betekintést a parlament mentelmi bizottsága zárt ülésének jegyzőkönyvébe, hogy kiderüljön, kinek a javaslatára cseréltek fel a törvényszövegben két kifejezést. Ez a csere azt eredményezte ugyanis, hogy nem az alacsonyabb alapdíj, hanem az alapdíj bizottsági tagságért és frakció-tagságért megnövelt összege, a tiszteletdíj lett az alapja a képviselőkpótdíjának.
Géczi József Alajos, a mentelmi bizottság elnöke elmondta, kedden intézkedett arról, hogy az egyébként nyilvános jegyzőkönyvet tegyék fel a parlamenti honlapra. Arra a kérdésre, hogy kinek a kezdeményezésére nyújtotta be a testület a kifogásolt módosító indítványt, az elnök elmondta, az előterjesztés már így érkezett a testület elé, amely sajátjává tette az elképzelést. Arra a konkrét kérdésre, ki jutatta el hozzájuk a módosító indítványt, Géczi József Alajos nem tudott választ adni. Megjegyezte, egy előterjesztést számos más bizottság is véleményez.
A most nyilvánosságra hozott, a testület június 15-i ülésén készült jegyzőkönyvből sem derül ki, kinek a kezdeményezésére nyújtották be a szóban forgó bizottsági módosító indítványt. A dokumentum szerint a testület egyhangúlag támogatta, hogy bizottsági módosító indítványként nyújtsák be azt a javaslatot, miszerint "a tiszteletdíj legyen az alapja a költségtérítésnek, különös tekintettel arra, hogy az új adózási rendszer pozícióromlást fog eredményezni".
Az előterjesztő Göndör István (MSZP) a törvény elfogadása után jelezte: a törvényhozás ősszel korrigálhatja a "bakit". Emiatt a parlamenti képviselők egy része a költségtérítés jövő évi megszüntetésével a jelenlegi költségtérítése dupláját kaphatja választókerületi pótlék címén.
Az MTI információi szerint "a bakit" úgy javítanák ki, hogy a két fogalmat nem cserélnék vissza, hanem a pótdíjakat csökkentenék egyes képviselőknél, azoknál, akik kiemelt, például alkotmányügyi, költségvetési bizottsági tagok, vagy országgyűlési tisztségviselők, például alelnökök.
Az eredeti törvényjavaslat szerint egy "átlagos" képviselő, aki csupán egy bizottságnak a tagja, 70-80 ezer forintos havi veszteséget könyvelt volna el jövőre, míg - a Seres Mária által kifogásolt módosító indítvánnyal együtt - az új, végül a parlament által elfogadott törvény szerint ez most hozzávetőleg húszezer forint lesz.
Az új, 2010-től életbe lépő szabályok szerint a képviselők javadalmazása adóköteles, de választhatnak: vagy a jövedelmük után - hasonlóan az egyéni vállalkozókhoz - személyi jövedelemadót fizetnek, vagy számlákat gyűjtenek, amelyet költségként levonnak a jövedelmükből. Utóbbi esetben év elején kell becslést készíteniük arról, hogy a bevételük hány százalékát tudják elszámolni az év folyamán.
Az Országgyűlés június 29-én fogadta el a képviselői költségtérítésekkel kapcsolatos két törvényt: az alkotmánymódosítást 340 igen, 19 nem szavazattal és két tartózkodás mellett, a képviselői juttatásokról szóló törvényt pedig 341 igen, 19 nem és egy tartózkodás mellett.