Már egy hete vitáznak a döntéshozók arról a tervezetről, amellyel a kormánypártok átírják a rokkantsági ellátások szabályait. Az érdekvédő Hegedűs Lajos állítja: ha a javaslat változatlan formában megy át a „törvénygyáron”, a biztosítási elvű, kiszámítható rokkantsági nyugdíjrendszert bizonytalan garanciák nélküli világ váltja. Példaként említette, hogy a rehabilitációs ellátás jelenlegi, átlagosan 70 ezer forintos összege 27600 és 46 ezer forint közötti összegre csökkenne. Ha pedig valaki ezt az alacsony ellátását munkajövedelemmel egészítené ki, attól megvonják a járadékát.

A tervezett rokkantsági ellátás összege szintén rendkívül alacsony lenne, 27600 és 138 ezer forint között mozogna, a rokkantsági nyugdíj átlagos összege a jelenlegi 70 ezer forintról 41 ezerre csökkenne. A legtöbb, most még III. csoportba sorolt rokkant a tervezet szerint ugyanis legfeljebb ekkora összegű ellátásra számíthat, a 138 ezer forintos összeget csak a legsúlyosabb egészségkárosodottak kapnák meg. A rokkantsági ellátásban részesülőknek a keresőtevékenység mellett is járna az ellátás, de csak addig, amíg három egymást követő havi keresetük átlaga meg nem haladja a minimálbér 150 százalékát.

Hegedűs Lajos szerint a jövedelemkorlát nem segíti a legális munka világába való visszatérést, inkább a passzív ellátás igénybevételére és a feketefoglalkoztatásra ösztönöz. Bünteti azokat, akik például néhány hónapos idénymunkához juthatnak, vagy egy rövidebb időszakban helyettesítő tanárként dolgoznak, emiatt ugyanis végérvényesen elveszíthetik a rokkantsági ellátásukat.

Januártól a mostaninál egyszerűbb, de szigorúbb rokkant-nyugdíjazási rendszert léptetnének életbe a Nemzeti Erőforrás Minisztérium (Nefmi) november közepén beterjesztett törvényjavaslata alapján. A készülő jogszabály 940 ezer, jelenleg is rokkantnyugdíjszerű ellátásból élő embert érint majd valamilyen módon. Az eddigi öt rokkantsági ellátási forma helyett csupán kettő lesz, és megváltozik a juttatások elnevezése, számításuk módja. A korhatár alatti ellátások, a rendszeres szociális járadék, az átmeneti járadék megszűnik, helyükbe a rokkantsági és a rehabilitációs ellátás lép. A rokkantsági ellátást csak a legsúlyosabb állapotban lévők kaphatnak. Ellátásuk összege sem változik, ők akár dolgozhatnak is, de csak addig, míg keresetük legalább három hónapon át nem haladja meg a minimálbér 150 százalékát, ez jövőre 130 ezer forint körül lesz.  

Nagyot változhat viszont az élete – e tervezet alapján – azoknak a III-as rokkantsági csoportba soroltaknak, akik még jóval a nyugdíjkorhatár előtt vannak (öt évnél több idejük van hátra): nekik már a következő, soros felülvizsgálattal megszűnhet az ellátásuk. Ők mintegy 195 ezren vannak. Aki nem jelenik meg önként a bizottságok előtt, elveszti az ellátását. A vizsgálattal kiderülhet, hogy az illető nem rehabilitálható, akkor rokkantellátást kap. A felülvizsgáló juthat arra az eredményre is, hogy a beteg rehabilitációt követően dolgozhat, ebben az esetben rehabilitációs ellátásra változik a korábbi juttatás. Ez az ellátási forma maximum három évig folyósítható, ez alatt kellene az érintetteknek munkát találniuk.

Hegedűs Lajos szerint a törvénytervezet aggasztó kérdése, hogy hol fognak dolgozni a rokkant emberek. A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adatai szerint jelenleg több mint 500 ezer regisztrált álláskereső között több mint 31 ezer megváltozott munkaképességű ember van.  

A Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal (NRSZH) adatai nem támasztják alá, hogy tömegesek a visszaélések a rokkantnyugdíjjal. A rokkantnyugdíjasokat három évenként felülvizsgálják, sokaknak ennél gyakrabban kell megjelenniük a bizottságok előtt. A hivatal 2010-ben 93 ezer esedékes vizsgálatot – ezt hívjuk felülvizsgálatnak – végzett el, és az orvosszakértői bizottságok csupán az esetek 1,7 százalékában (1600 eset) állapították meg, hogy az érintett egészségkárosodása kevesebb, mint 40 százalék, ezért a továbbiakban már nem jogosult az addigi ellátására, már nem minősül megváltozott munkaképességűnek. Ezekben az esetekben sem arról van azonban szó, hogy az érintettek csaltak volna, csupán a szakértők szerint változott az egészségkárosodásuk mértéke. Semmilyen olyan adat nem lelhető fel, amelyből meg lehetne tudni, hogy hány korábbi rokkantsági nyugdíjasról derült ki, hogy valójában egészséges.