Az egész ország számára példamutatónak nevezte a Magyarok kenyere jótékonysági akciót Páva Zsolt, a baranyai megyeszékhely polgármestere kedden. A fideszes politikus az államalapítás alkalmából a Magyarok kenyere ünneppel együtt tartott városi rendezvényen hangsúlyozta: a két évvel ezelőtt indult kezdeményezés a magyarság összetartozását, a szolidaritást jelképezi, sikere pedig arra enged következtetni, hogy a nemzet ennél is nagyobb tettekre lehet képes.

A Magyarok kenyeréhez idén a várt mennyiség duplája, 100 tonna búza gyűlt össze, a gabonát 370 magánszemély és szervezet ajánlotta fel magyarországi és Kárpát-medencei magyarlakta területekről. Az adakozók búzájának mintáit szombaton a mohácsi Szent Miklós Vízimalomnál öntötték össze és őrölték lisztté jelképesen, a teljes mennyiséget egy szigetvári malomban dolgozták fel. A lisztből a székelyföldi Oroszhegyről érkező kovász hozzáadásával Pécsváradon sütötték meg a nemzet kenyerét és azt az ötezer kis cipót, amelyet jótékony céllal értékesítettek kedden Pécsett. A liszt legnagyobb részét idén is a Dévai Szent Ferenc Alapítvány kapja, de jutott belőle a fővárosi állami ünnepre szánt kenyérhez is, amelyet a Szent Jobb-körmeneten Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek áldott meg.

Páva Zsolt kedden újságírók kérdéseire válaszolva örömének adott hangot, hogy Pécs és Baranya egyfajta központja lehet a Magyarok kenyere akciónak, s reményét fejezte ki, hogy akár évtizedekig otthont adhat a kezdeményezés főbb eseményeinek.

Böjte Csaba ferences rendi szerzetes, a Dévai Szent Ferenc Alapítvány vezetője arról szólt, hogy Erdélyben sok kenyeret fogyasztanak, ezért ott a mindennapi kenyérnek talán nagyobb is a jelentősége, mint Magyarországon. Kitért rá, hogy a Dévai Szent Ferenc Alapítvány által támogatott, otthonban lakó mintegy 2300-2500 gyermeknek nemcsak kenyér, hanem pánkó (fánk), kalács, kürtőskalács, palacsinta is készül a kapott lisztből. "Az, hogy Szent István napján a magyar nemzet tudatosan megtöri kenyerét és árváknak ad belőle, segít a gyerekeknek hovatartozásuk tisztázásában, elmélyítésében" - fogalmazott a ferences rendi szerzetes.

Korinek László jogászprofesszor, akadémikus, a Magyarok kenyere ötletgazdája azt mondta: a legnagyobb siker az, hogy milyen sokan ismerték fel, ha egy picit tesznek másokkal együtt, az mekkora segítséget jelent a rászorulóknak.

A Magyarok kenyere jövőjével kapcsolatban megjegyezte, hogy az akcióra 2014-ben is sor kerül. Rámutatott, hogy jövőre is gyűjteni fogják a búzát magyarországi és külhoni területeken, lesz "kovászvendégség", azaz a kenyerek sütéséhez szükséges kovászt egy helységből szállítják a sütőüzembe. "Új elem lesz, hogy nemcsak Magyarországon, hanem máshol is készül Magyarok kenyere, ennek részleteiről azonban még korai lenne beszélni" - tette hozzá.

A Magyarok kenyere ünnepség Pécsen az új kenyér megáldásával, megszegésével, majd a város székesegyházában szentmisével ért véget. A Sétatéren és a Dóm téren rendezett Szent István-napi programokon több ezren vettek részt a baranyai megyeszékhelyen.